NÉV¶
joe - Joe saját szövegszerkesztője
ÁTTEKINTÉS¶
joe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jstar [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jmacs [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
rjoe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jpico [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
LEÍRÁS¶
A JOE erőteljes, képernyőorientált ASCII-editor.
Felhasználói felülete hasonlít sok
felhasználóbarát PC-s szövegszerkesztőhöz. A
Micro-Pro-féle WordStar vagy a Borland "Turbo"-nyelveinek
felhasználói otthonosan fognak mozogni benne. A JOE mégis
jellegzetes UNIX-os képernyőorientált editor, és
legfőképpen programok és szövegek szerkesztésére
alkalmas.
A JOE számos más szövegszerkesztőt is emulál. A JSTAR a
WordStar hű utánzata sok JOE-funkcióval kiegészítve.
A JPICO a Pine levelező rendszer PICO editorának hű
utánzata sok kiegészítéssel és javítással.
A JMACS a GNU-EMACS utánzata. Az RJOE a JOE korlátozott
változata, amely csak a parancssorban megadott fájlt engedi
szerkeszteni.
Bár a JOE valójában öt különböző
szövegszerkesztő, csak egy futtatható fájlra van
szükség, de öt különböző néven. A
szövegszerkesztő neve kiegészítve "rc"-vel adja
a JOE inicializációs fájljának nevét, ami
meghatározza a szövegszerkesztő személyiségét.
A JOE szabad szoftver; szabadon terjeszthető és/vagy
módosítható a GNU General Public License feltételeivel,
amiket a Free Software Foundation tett közzé. Nem tervezem, hogy a
JOE-t kereskedelmi szoftverré vagy shareware-ré változtassam. A
JOE elérhető az Interneten anonymous-ftp-vel az
ftp.std.com
címről, a fájl útvonala:
src/editors/joe*.tar.Z.
HASZNÁLAT¶
A szövegszerkesztő indításához gépeld be, hogy
joe, azután a szerkeszteni kívánt nulla vagy több
fájl nevét. Mindegyik fájlnevet megelőzheti a lokális
kapcsolók beállítása (lásd a lokális
kapcsolók táblázatát lejjebb). Más, globális
kapcsolókat, melyek az egész editorra érvényesek,
szintén a parancssorban lehet elhelyezni (lásd a globális
kapcsolók táblázatát lejjebb). Ha új fájlt
szerkesztesz, az új fájl nevét megadhatod mind a
szövegszerkesztő indításakor, mind a fájl
elmentésekor. A fájlnevek módosított szintaxisa
lehetőséget nyújt programok kimenetének, a szabványos
bemenetnek és kimenetnek, illetve fájlok vagy eszközök
részeinek szerkesztéséhez. A részleteket lásd lent a
Fájlnevek fejezetnél.
Ha már a szövegszerkesztőben vagy, szöveget gépelhetsz
be, és speciális vezérlőkarakter-szekvenciákat
használhatsz más szerkesztő feladatok
elvégzéséhez. Hogy megtudd, mik a
vezérlőkarakter-szekvenciák, olvasd el a manoldal maradék
részét, vagy nyomj
^K H-t a súgóhoz a
szövegszerkesztőben.
Most következzen egy kis zavaros
számítógép-tudomány:¶
A
^ azt jelenti, hogy a
Control billentyűt lenyomva kell
tartani az utána következő billentyű lenyomása alatt
(ugyanúgy, ahogy a
Shift-et a nagybetűkhöz). Számos
vezérlőkarakter-szekvencia elérhető más
billentyűvel, így nem kell lenyomni a Control billentyűt: Az
ESC a
^[-et, a
Del a
^?-et, a
Backspace a
^H-t, a
Tab a
^I-t, a
Return vagy az
Enter
a
^M-et, a
Linefeed a
^J-t helyettesíti. Némely
billentyűzetnél gondot okoz néhány
vezérlőkarakter-szekvencia. A
^_-t,
^^-t és a
^@-ot általában a Shift lenyomása nélkül is be
lehet írni (azaz próbáld ki a
^- -et, a
^6-ot
és a
^2-őt). Más billentyűzeten ezek máshol
lehetnek. Próbáld ki a
^.-ot, a
^,-őt és a
^/-et. A
^SZÓKÖZ általában a
^@
helyett használható. A
^\-t és a
^]-et sok
kommunikációs program értelmezi, például a telnet
és a kermit. Általában kétszer kell megnyomni ezeket a
billentyűket, hogy átjussanak a kommunikációs programon.
Amikor
^K H-t nyomsz, a képernyő tetején megjelenik az
első súgóablak. Amíg a súgóablak a
képernyőn van, folytathatod a szöveg bevitelét és
szerkesztését. Más témához lapozhatsz, ha ^[,-t
és ^[.-ot nyomsz (ez az ESC , és az ESC .). A súgóablak
eltüntetéséhez használd a
^K H-t.
Testre szabhatod a billentyűzetkiosztást, a
súgóképernyőt és számos alapviselkedést, ha
a JOE inicializációs fájlját (Debianon a
/etc/joe/joerc)
.joerc néven a home-könyvtáradba
másolod, és módosítod. Lásd lent a
joerc
fejezetet.
Ha alapértelmezett editorként a JOE-t akarod használni e-mailhez
és newsolvasáshoz, állítsd be az
EDITOR és a
VISUAL környezeti változókat a shelled
inicializációs fájljában (
.cshrc vagy
.profile), hogy a JOE-ra hivatkozzanak (
/usr/bin/joe Debianon).
Számos homályos indítási paraméter
beállítására lehet még szükség, főleg
akkor, ha a terminálod nem úgy frissíti a képernyőt,
ahogy elvárnád. Lásd lent a
Környezeti
változók fejezetet.
OPCIÓK¶
A következő globális kapcsolókat lehet megadni a
parancssorban:
- -asis
- Az ASCII 127 feletti karakterek úgy kerülnek ki a
terminálra, ahogy vannak, ahelyett, hogy a nekik megfelelő 128
alatti karakter inverze jelenne meg. Ha ez nem működik,
ellenőrizd a terminálbeállításodat.
- -backpath útvonal
- Ha ez a kapcsoló meg van adva, nem a fájlok
eredeti alkönyvtárába menti el a backupfájlokat, hanem
a kapcsoló után állóba.
- -baud nnn
- Beállítja a baud-értéket a
terminálképernyő optimalizálására. A Joe
19200-as alatti baud-értékeken késleltet, ami kikerüli
a tty-pufferelést, így az előregépelés
megszakítja a képernyőkimenetet. A görgető
parancsokat nem használja 38400 baudon. Ez azon
X-termináloknál és más konzol-tty-knél hasznos,
amelyek nem soros vonalon mennek át.
- -beep
- A Joe hangjelzést ad a parancsok közben
fellépő hibáknál, és amikor a kurzor
fájlhatáron túl akar menni.
- -columns nnn
- Beállítja a képernyő oszlopainak
számát.
- -csmode
- Folytatólagos kereső mód: egy a
megelőzőt azonnal követő keresés nem kérdez
rá új karakterláncra, hanem az előző
keresést ismétli meg. Ez hasznos a ^[S és az ^[R parancsok
használatánál, és amikor a Joe Emacs-módban van.
- -dopadding
- A Joe általában feltételez valamilyen flow
control meglétét közötte és a tty
között. Ha nincsen, akkor a kapcsoló hatására a
Joe extra ^@-okat küld a tty-re, ahogy a termcap-bejegyzés
előírja. Az extra ^@-ok megengedik, hogy a hosszú
terminálparancsok után a terminál felfüggessze
magát.
- -exask
- A kapcsoló hatására a ^KX rákérdez
az elmentendő fájl nevére ellenőrzésképpen.
- -force
- Ez a kapcsoló biztosítja, hogy az elmentett
fálj utolsó sorát soremelés zárja le.
- -help
- A szövegszerkesztő a
súgóképernyővel indul, ha ez a kapcsoló meg van
adva.
- -keepup
- A státuszsor oszlopszám- és
vezérlőbillentyűprefix-mezői általában
másodpercenként frissítődnek, hogy csökkenjen a
CPU-fogyasztás. Ezzel a kapcsolóval ezek a mezők minden
gombnyomás után frissítődnek.
- -lightoff
- A blokk-kijelölés megszűnik bármely
blokkművelet után, ha ez a kapcsoló meg van adva.
- -lines nnn
- Beállítja a képernyő sorainak
számát.
- -marking
- A szöveg a ^KB és a kurzor között
jelölődik ki (használd a -lightoff kapcsolóval
együtt és módosítsd a joerc fájlt a drop-anchor
stílusú blokk-kijelöléshez).
- -mid
- Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, és a kurzor
kimozog az ablakból, az ablak úgy gördül, hogy a
kurzor középen legyen. Lassú terminálokon, amelyeknek
nincsenek görgető parancsaik, a kapcsoló
kényszerűségből be van kapcsolva.
- -nobackups
- Ez a kapcsoló megakadályozza a backupfájlok
készítését.
- -nonotice
- Ez a kapcsoló megakadályozza, hogy a
copyrightmegjegyzés megjelenjen a szövegszerkesztő
indulásakor.
- -nosta
- Ez a kapcsoló eltávolítja a felső
státuszsort. Ez kellemes, ha csak a szöveget akarod látni a
képernyőn, vagy ha vt52-es terminált használsz.
- -noxon
- Megkísérli kikapcsolni a ^S/^Q billentyűk
feldolgozását. Ez hasznos, ha a Joe WordStar- vagy
Emacs-módban van.
- -orphan
- Ha ez a kapcsoló aktív, a parancssorban megadott
extra fájlok nem külön ablakokba, hanem
"árva" pufferekbe kerülnek. Ez hasznos, ha a Joe
Emacs-módban van.
- -pg nnn
- Meghatározza a PgUp/PgDn (^U/^V) után
megtartandó sorok számát. Ha -1-et adsz meg, az ablak
felét tartja meg.
- -skiptop nnn
- Ne használja a képernyő legfelső nnn
sorát. Ez hasznos, ha a Joe-t BBS-editorként használod.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban szintén
beállíthatók. Továbbá a NOXON, BAUD, LINES, COLUMNS
és DOPADDING kapcsolók környezeti változókban is
megadhatók.
A JOETERM környezeti változó beállítása
hatástalanítja a szokásos TERM változót, és
ebből állapítja meg a Joe a terminál típusát.
A következő kapcsolókat minden egyes fájlnév előtt
meg lehet adni a parancssorban:
- +nnn
- A kurzor a megadott sorban áll kezdetben.
- -crlf
- A Joe LF helyett CR-LF-et használ a sorvége
jelzésére. Ez MS-DOS vagy VMS fájlok
szerkesztésére használható.
- -wordwrap
- A Joe a szó előtt sort tör, ha a jobb oldali
margón túl gépelsz.
- -autoindent
- Ha Returnt ütsz egy behúzott sorban, a
behúzás átmásolódik az új sorra.
- -overwrite
- A gépelés nem beszúr, hanem
felülírja a korábbi karaktereket.
- -lmargin nnn
- Beállítja a bal margót.
- -rmargin nnn
- Beállítja a jobb margót.
- -tab nnn
- Beállítja a tabulálás
szélességét.
- -indentc nnn
- Beállítja a behúzási karaktert a ^K,
és ^K. számára (32 a SZÓKÖZ, 9 a TAB).
- -istep nnn
- Beállítja a behúzás
lépésközét a ^K, és ^K. számára.
- -linums
- A sor számát megjeleníti minden sor
elején.
- -rdonly
- A fájl csak olvasható.
- -keymap name
- A joerc fájl egy másik szekcióját
használja a billentyűszekvenciák
hozzárendelésére.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban is megadhatók.
Beállíthatók a fájlnév
kiterjesztésétől függően. Programoknál (.c, .h
vagy .p kiterjesztésűek) általában lehetővé
teszik a sorok automatikus behúzását. A sortörés
engedélyezett minden fájlra, kivéve az rc-kre.
A SZERKESZTÉSI MUNKA¶
A szerkesztés alapjai¶
Ha karaktereket gépelsz a szövegszerkesztőbe, azok
általában a szerkesztendő fájlba szúródnak (vagy
hozzáfűződnek a fájlhoz, ha a kurzor a fájl
végén helyezkedik el). Ez az editor közönséges
üzemmódja. Ha létező szöveget akarsz kicserélni,
törölnöd kell a régit az új begépelése
előtt vagy után. A
Backspace billentyű
használható a szöveg törléséhez: mozgasd a
kurzort a törlendő szöveg jobb széléhez, és
üsd le a
Backspace-t néhányszor.
Sortörés beszúrásához üss
Enter vagy
Return billentyűt. Például, ha a kurzor a sor
közepén állt, és
Return-t ütöttél, a
sor kettészakad, és a kurzor a második sor elejére
kerül. Üss
Backspace-t a sor elején a sortörés
eltűntetéséhez.
A fájlban való mozgáshoz használd a kurzornyilakat. Ha a
billentyűzeted nem tartalmazza ezeket (vagy valamilyen okból nem
működnek), használd a
^F-et az előre (jobbra),
^B-et a hátra (balra),
^P-t az előző sorba
(felfelé) és
^N-t a következő sorba (lefelé)
való mozgáshoz. A jobb és bal nyíl egyszerre egy
karakterpozícióval mozgatja a kurzort előre vagy hátra a
szövegben: ha sor elején állsz, és megnyomod a bal
nyílat, az előző sor végére kerülsz. A
felfelé- és lefelényíl annyi karakterpozícióval
mozgatja előre és hátra a kurzort, hogy ugyanabba az oszlopba
kerüljön, mint ahol az eredeti sorban volt.
Ha be akarod húzni a sort, használd a
TAB billentyűt. Ez
speciális vezérlő karaktert helyez el, ami gondoskodik
arról, hogy az őt követő karakterek a következő
tabulátorpozíción kezdődjenek. A
tabulátorpozíciók általában minden nyolcadik
oszlopban találhatók, de ez megváltoztatható a
^T D
paranccsal. A PASCAL- és C-programozók gyakran minden negyedikre
állítják.
Ha valamilyen okból a képernyőd összekuszálódott
(például figyelmeztetést kaptál a bifftől, hogy
leveled jött), felfrissítheted a
^R lenyomásával.
Sok más törlő és mozgató billentyű létezik
még. Például a
^D billentyű nem visszafelé
töröl, mint a
Backspace, hanem a kurzor alatti karaktert
törli. A
^D a sortörést is törli, ha a kurzor a sor
végén áll.
^Y-nal azt a sort törlöd, amin a
kurzor áll,
^J-vel pedig csak a kurzortól a sor
végéig terjedő részt törlöd.
^A-val a kurzor az őt tartalmazó sor elejére ugrik.
^E-vel a kurzor a sor végére ugrik.
^U-val vagy
^V-vel a képernyő méretének felével
gördül a kurzor fel vagy le. A "gördülés"
azt jelenti, hogy a szöveg elmozdul a képernyőn, de a kurzor
ugyanazon a helyen marad a képernyőhöz viszonyítva.
^K
U-val vagy
^K V-vel a kurzor a fájl elejére vagy
végére ugrik. A szövegszerkesztő súgó
képernyőin további törlő és mozgató
parancsokat találsz.
Ha hibát vétettél,
^_-sal vonhatod vissza. A legtöbb
billentyűzeten elég a
^- -et lenyomni, de némelyiken a
Shift és a
Control billentyűket egyszerre kell
lenyomva tartani. Ha túl sokat vontál vissza,
^^
billentyűvel "újracsinálhatod" a visszavont
változtatásokat (elég
^6-ot nyomni bizonyos
billentyűzeteken).
Ha a fájl egy bizonyos részét szerkesztetted, és azután
időlegesen megnézted vagy szerkesztetted a fájl egy másik
részét,
^K - -szal visszatérhetsz az eredeti helyre. Ez
a parancs valójában a fájl azon részére visz vissza,
ahol a legutolsó változtatás történt. A helyek
között, ahol korábban változtatás történt,
^K - -szal és
^K =-vel lehet lépkedni, ugyanúgy,
ahogy a változások történetében visszavonással
és "újracsinálással".
Ha befejezted a fájl szerkesztését,
^K X-szel
léphetsz ki a szövegszerkesztőből. Ha még nem
nevezted el a szerkesztett fájlt, akkor a Joe rákérdez a
nevére.
Amikor szerkesztesz egy fájlt, valójában csak egy
másolatát szerkeszted. Ezért, ha úgy
döntöttél, hogy nem szeretnéd a a legutóbbi
időszak változtatásait eszközölni a fájlra,
üss
^C-t, hogy a fájl elmentése nélkül
lépj ki.
Ha szerkesztesz egy fájlt, és elmented a változásait, az
aktuális könyvtárban egy "backup" másolat
készül róla, aminek a neve az eredeti fájl
kiegészítve egy '~' karakterrel.
Ha egy C vagy PASCAL nyelvű fájlban a képernyő jobb
szegélyén túl gépelsz, a képernyő jobbra
gördül követve a kurzort. Ha egy közönséges
fájlban (aminek a neve nem .c-re, .h-ra vagy .p-re végződik)
gépelsz túl a jobb szegélyen, a JOE az utolsó szó
előtt automatikusan megtöri a sort, így nem kell
Return-t ütnöd. Ez az úgynevezett sortörő
(word-wrap) üzemmód. A sortörés be- vagy
kikapcsolható
^T W paranccsal. A JOE inicializációs
fájlja általában úgy van beállítva, hogy ez a
mód minden fájlra, ami nem programfájl, automatikusan be van
kapcsolva. Az alapbeállítások megváltoztatásához
lásd lent a
joerc fájlra vonatkozó fejezetet.
Eltekintve a sortörő módtól, a JOE nem tartja automatikusan
megformázva a bekezdéseket úgy, mint némely
szövegszerkesztő. Ehelyett, ha újra akarsz formázni egy
bekezdést, nyomj
^K J-t. Ez a parancs kitölti a
bekezdést, amiben a kurzor áll, annyi szót illeszt egy sorba,
amennyi elfér. Ebben az esetben bekezdésnek az a
szövegrész számít, amit felül és alul üres
sor határol.
A bekezdésformázás és a sortörés margóit a
^T L és a
^T R parancsokkal lehet beállítani. Ha
a bal margó 1-től különböző értékre
van állítva, a sor elején történő
gépeléskor azonnal a bal margóra ugrik a kurzor.
Ha a margók között középre szeretnéd helyezni a
sort, használd a
^K A parancsot.
Felülíró üzemmód¶
Néha fárasztó, ha törölni kell a régi
szöveget, mielőtt vagy miután beszúrtad az újat. Ez
történik például akkor, ha egy táblázatot
módosítasz, és szeretnéd, hogy a táblázat jobb
széle ugyanabban az oszlopban maradjon. Ilyenkor
^T T-vel
átválthatsz felülíró üzemmódba. Amikor a
szövegszerkesztő ebben a módban van, a már
létező karakterek az általad begépeltekre
cserélődnek úgy, ahogy egy idealizált
írógép működne. A
Backspace pedig balra
törlés helyett csupán balra mozgatja a kurzort, ha nem a sor
elején vagy végén áll. A felülíró mód
az elektronikus szövegszerkesztésben nem természetes mód,
ezért amilyen hamar csak lehet, vissza kell térni beszúró
módba a
^T T lenyomásával.
Ha felülíró módban szeretnél beszúrni, üss
^@-ot. Ez egyetlen szóközt szúr be a szövegbe.
Minden karaktert egy szám reprezentál. Például az 'A'-t 65,
az '1'-et 49. Minden általában látható karakter
értéke a 32 - 126 intervallumba esik (ezt a különös,
önkényes, karakterről számra történő
leképezést ASCII-karakterkészletnek hívják). Az
intervallumon kívül eső számok 0-tól 255-ig
általában nem jelenítődnek meg, de néha egyéb
különleges jelentésük van. A 10-es szám
például a sorvéget jelenti. Ezeket a különleges, nem
megjeleníthető
vezérlő karaktereket úgy
viheted be, hogy megnyomod a
`-ot, majd a
@ A B C ... X Y Z [ ^ ] \
_ valamelyikét a 0 - 31-ig terjedő kódokhoz és ?-et a
127-es kódhoz. Például a
` J lenyomásával
sorvége karaktert szúrhatsz be,
` I-vel pedig TAB-ot (amely
ugyanazt csinálja, mint a TAB billentyű). Hasznos
vezérlőkarakter a 12-es (
` L), melynek hatására a
legtöbb nyomtató előre halad a lap tetejéig. Észre
fogod venni, hogy a JOE ezt a karaktert aláhúzott L-ként
jeleníti meg. A 127 feletti karaktereket, a
metakaraktereket, a
^\ lenyomásával viheted be. Ez 128-at ad hozzá a
következő bevitt (esetleg vezérlő) karakterhez. A JOE a
128 feletti karaktereket inverzen jeleníti meg. Egyes nyelvek, melyek
több betűvel rendelkeznek, mint az angol, a metakaraktereket
használják az ábécé maradék részére.
Át kell váltanod
ASIS-módra (lásd
később), hogy ezek háborítatlanul eljussanak a
terminálig.
Promptok¶
Ha a Joe egy prompttal fájlnévre kérdez rá, és
megnyomod a
TAB-ot, megpróbálja azt kiegészíteni az
általad beírt névből, amennyire lehetséges. Ha nem
tudja a teljes névre kiegészíteni, mert több megoldás
is létezik, hangjelzést ad. Ha megint megnyomod a
TAB-ot, a
Joe kilistázza az összes lehetséges
kiegészítést. A kurzornyilakkal mozoghatsz az
alkönyvtármenüben, és RETURN-nel vagy SZÓKÖZ-zel
választhatsz ki egy elemet. Ha egy könyvtárbejegyzés
első betűjét lenyomod, kiválasztódik, vagy ha
több bejegyzés is azonos betűvel kezdődik, akkor a kurzor
ezen bejegyzések között ugrál. Ha alkönyvtárat
vagy a ..-t választod, a fájlnévprompt kiegészül az
alkönyvtár nevével, és az új alkönyvtár
betöltődik a menübe. Backspace-szel visszatérhetsz az
előző alkönyvtárba.
A legtöbb prompt rögzíti az általad adott válaszok
történetét. Felfelé- és lefelényíllal
lépkedhetsz a történetben.
A promptok valójában egy soros, státuszsor nélküli
ablakok, így a promptokon belül bármelyik szokásos
szerkesztő parancsot használhatod. A prompt története
pedig nem más, mint ugyanannak a "promptfájlnak" a sorai.
Így a megszokott
^K F paranccsal kereshetsz benne visszafelé.
Mivel a promptok ablakok, ezért
^K P-vel és
^K N-nel
átválthatsz belőlük másik ablakba.
Hol vagyok?¶
^K SZÓKÖZ-re a JOE beszámol a képernyő
utolsó sorában a sor-, oszlop- és byte-számról. A
kurzor alatti karakterhez rendelt szám (az ASCII-kódja) is
megjelenik. A státuszsor-karakterláncban elhelyezett megfelelő
escape-szekvenciákkal beállíthatod, hogy a sor- és/vagy
oszlopszám mindig megjelenjen a státuszsorban. A részletekhez
módosítsd a joerc fájlt.
Fájlműveletek¶
^K D-vel mentheted el az aktuális fájlt (lehet a fájl
eredeti nevétől különböző néven is).
Miután elmentetted a fájlt,
^K E-vel egy másik fájl
szerkesztését kezdheted meg.
Ha csak a fájl egy kijelölt szakaszát szeretnéd elmenteni,
lásd a
Blokkok fejezetet lent.
Ha a szerkesztett fájlba egy másik fájlt szeretnél beemelni,
használd a
^K R-t a beszúrásra.
A szövegszerkesztő működésének
ideiglenes felfüggesztése¶
Ha szeretnéd ideiglenesen leállítani a
szövegszerkesztőt, és szeretnél visszatérni a
shellbe, üss
^K Z-t. Akkor lehet erre szükség, ha abba
akarod hagyni a szöveg szerkesztését, és például
válaszolni akarsz egy e-mailre, vagy el akarod olvasni ezt a manoldalt.
fg vagy
exit begépelésével (a
felfüggesztéskor közli veled a Joe, melyikkel) térhetsz
vissza a szövegszerkesztőhöz.
Szövegkeresés¶
^K F-fel előre vagy hátrafelé kereshetsz
szövegtöredéket (
karakterláncot). A keresendő
szót a megjelenő prompt után kell beírni. Miután
Return-t nyomtál, újabb prompt jelenik meg. Nyomhatsz megint
egyszerűen
Return-t az azonnali előre történő
kereséshez, vagy megadhatsz egy vagy több kapcsolót:
- b
- Hátrafelé keres.
- i
- A kis- és nagybetűket egyformaként kezeli.
Egyébként pedig különbözőnek tekinti
őket.
- nnn
- (ahol nnn szám) Ha megadsz egy számot, a
JOE a szöveg N-edik előfordulását keresi meg. Ez
hasznos, ha valamilyen reguláris módon strukturált
fájlokban szeretnél egy bizonyos helyre ugrani.
- r
- Kicseréli a szöveget. Ha megadod az r
kapcsolót, a Joe rákérdez a helyettesítő
szövegre. Minden egyes alkalommal, amikor a
szövegszerkesztő megtalálja a keresendő szöveget,
megkérdezi, hogy le akarod-e cserélni a helyettesítő
szövegre. Ha y-t nyomsz, lecseréli a szöveget,
és megkeresi a következő előfordulást, ha
n-et nyomsz, nem cserél, csak a következő
előfordulást keresi meg, ha r-t nyomsz, kérdés
nélkül lecseréli a maradék összes
előfordulást a fájlban (alávetve a fenti nnn
kapcsolónak), ha pedig ^C-t nyomsz, leáll a keresés.
^L-el megismételheted az előző keresést.
Reguláris kifejezések¶
Számos különleges karaktersorozatot vihetsz be keresendő
szövegként:
- \*
- Nulla vagy több karaktert talál meg.
Például, ha A\*B-t adsz meg keresendő
szövegnek, a JOE olyan A-t fog keresni, amit akárhány
karakter követ, azután pedig egy B.
- \?
- Pontosan egy karaktert talál meg. Például,
ha A\?B-t adsz meg keresendő szövegnek, a JOE
megtalálja AXB-t, de nem találja meg AB-t vagy AXXB-t.
- \^ \$
- Ezek egy sor elejére és végére
illeszkednek. Például, ha \^teszt\$-et keresel, a JOE a
sorban önmagában álló teszt-et találja
meg.
- \< \>
- Ezek egy szó elejére és végére
illeszkednek. Például, ha \<\*is\*\>-at keresel, a
JOE megtalálja azt az egész szót, amely tartalmazza az
is részkarakterláncot.
- \[...]
- A szögletes zárójelek között
álló bármelyik karakterre illeszkedik. Például,
ha a \[Ee]zt keresendő karakterláncot adod meg, a JOE
egyaránt megtalálja az Ezt és az ezt
szavakat. A zárójelek között karaktertartományt
is megadhatsz. Például a \[A-Z] megtalálja az
összes nagybetűt. Ha a zárójelek között az
első karakter ^, a JOE azokat a karaktereket fogja keresni,
amelyek nincsenek a zárójelben.
- \c
- Hasonlóan működik, mint a \*, de csak
helyesen zárójelezett C-nyelvű kifejezésekre
illeszkedik. Például, ha malloc(\c) szót keresed, a
JOE minden malloc függvényhívást megtalál
még akkor is, ha ) van a zárójelek között.
- \+
- A \+-t követő karakterből nullát
vagy többet talál meg. Például, ha a \[ ]\+\[ ]
karakterláncot keresed, ahol a szögletes zárójelek
között SZÓKÖZ és TAB áll, a JOE a
whitespace-eket találja meg.
- \\
- Egyetlen \-re illeszkedik.
- \n
- A speciális sorvége vagy újsor karaktert
találja meg.
Számos különleges karaktersorozatot adhatsz meg a
helyettesítő karakterláncban is:
- \&
- A kereső karakterláncra illeszkedő
szöveggel helyettesít. Például, ha a kereső
karakterlánc \<\*\> volt, ami szavakra illeszkedik,
és "\&" a helyettesítő
karakterlánc, a JOE idézőjelbe rakja a szavakat.
- \0 - \9
- Az N-edik \*-ra, \?-re, \+-ra,
\c-re vagy \[...]-re illeszkedő szöveggel
helyettesít.
- \\
- Használd ezt, ha \-t akarsz tenni a
helyettesítő karakterláncba.
- \n
- Használd ezt, ha sorvége jelet akarsz tenni a
helyettesítő karakterláncba.
PÉLDÁK¶
Tegyük fel, hogy van egy címlistád, mindegyik cím
külön sorban van, mindegyik sor "Cím:"-tal
kezdődik és az elemeket vessző határolja, így:
Cím: S. Holmes, 221b Baker St., London, Anglia
Ha újra akarod rendezni a listát úgy, hogy elöl legyen az
ország, utána a város, azután a személy neve, majd a
cím, ez a teendő:
^K F-fel kezdd el a keresést, és gépeld be:
Cím:\*,\*,\*,\*\$
hogy illeszkedjen a "Cím:"-ra, a négy vesszővel
elválasztott elemre és a sor végére. A kapcsolókhoz
írj
r-t a cseréhez, azután gépeld be:
Cím:\3,\2,\0,\1
hogy az általad kívánt módon megkeverd az
információt. Miután Returnt nyomtál, a keresés
elkezdődik, és a példasor így módosul:
Cím: Anglia, London, S. Holmes, 221b Baker St.
Blokkok¶
Ha a szöveg bizonyos részeit mozgatni, másolni, elmenteni vagy
törölni akarod, ezt kijelölt blokkokkal teheted meg.
Először vidd a kurzort a kívánt szövegrész
elejére, és nyomj
^K B-t. Azután vidd a kurzort a
szövegrész vége utáni karakterre, és nyomj
^K
K-t. A
^K B és
^K K közötti szöveg
kijelölődik. Most viheted a kurzort valahova máshova a
dokumentumban, és nyomj
^K M-t, hogy oda mozogjon a kijelölt
szöveg.
^K C-vel a kijelölt szövegről
másolatot készíthetsz, és beszúrhatod oda, ahol a
kurzor áll.
^K Y törli a kijelölt szöveget.
^K
W a kijelölt szöveget fájlba írja.
Nagyon hasznos parancs a
^K /, amely Unix-parancson szűr át
szövegblokkot. Például, ha
^K B-vel és
^K
K-val szavak listáját jelölöd ki, és a
^K /
sort parancsot gépeled be, a szólista rendezetté
válik. A
^K / parancshoz másik hasznos Unix-parancs a
tr. Ha begépeled a
^K / tr a-z A-Z parancsokat, akkor a
kijelölt blokk összes betűjéből nagybetű lesz.
Miután befejezted a blokkműveletet, ha nem zavar, hagyhatod a blokkot
kijelölve (persze, ha véletlenül lenyomod a
^K Y-t,
anélkül, hogy észrevennéd...). Ha mégis zavar, csak
üss
^K B ^K K-t a kijelölés kikapcsolásához.
Programblokkok behúzása¶
A
^T I paranccsal lehet be-, illetve kikapcsolni az automatikus
behúzó üzemmódot. A
joerc úgy van
beállítva, hogy a .p, .c vagy .h végű fájlokra
engedélyezve van az automatikus behúzás. Ha az automatikus
behúzás be van kapcsolva, és
Return-t ütsz, a
kurzor ugyanabba az oszlopba kerül, ahol az első nem
SZÓKÖZ/TAB karakter volt az eredeti sorban.
A
^K , és
^K . parancsok használatával balra vagy
jobbra tolhatsz egy szövegblokkot. Ha nincs kijelölve szöveg,
amikor kiadod ezeket a parancsokat, a kurzort tartalmazó programblokk fog
kiválasztódni és mozogni a későbbi
^K ,
és
^K . parancsokra. Az eltolás oszlopainak száma
beállítható a
^T billentyúvel.
Ablakok¶
Egyszerre több fájlt is szerkeszthetsz, vagy szerkesztheted ugyanazt a
fájlt kettő vagy több különböző helyen.
Ehhez nyomj
^K O-t, ekkor két ablakra oszlik a képernyő.
^K P-vel vagy
^K N-nel viheted át a kurzort a felső
vagy az alsó ablakba.
^K E-vel szerkeszthetsz új fájlt
az egyik ablakban. Az ablak eltűnik, ha
^K X-szel elmented a
fájlt, vagy
^C-vel kilépsz a fájlból. Ha olyan
fájlból lépsz ki, amely két ablakban is jelen van, a
fájl nem tűnik el, csak az egyik ablaka.
^K O-val nyithatsz ablakon belül még több ablakot. Ha
túl sok ablakod van a képernyőn, de nem akarod
eltávolítani őket, nyomj
^K I-t. Így csak az az
ablak fog látszani, amelyben a kurzor van, vagy ha kezdetben is csak egy
ablak látszódott, a JOE megkísérli beilleszteni az
összes rejtett ablakot. Ha több ablak van, mint amennyit el lehet
helyezni a képernyőn, a legalsó ablakból
^K N-nel,
a legfelsőből
^K P-vel érheted el azokat.
Ha több fájlnevet adtál meg a JOE indításakor a
parancssorban, mindegyik fájl külön ablakba kerül.
Az ablakok magasságát a
^K G és
^K T parancsokkal
állíthatod.
Billentyűzetmakrók¶
A makrók lehetővé teszik, hogy billentyűleütések
sorozatát rögzítsed, és két billentyű
lenyomásával visszajátszd őket. Ez
ismétlődő feladatok automatizálására
használható. A makrórögzítés
elindításához nyomj
^K [-et, azután egy számot
0-tól 9-ig. A státuszsorban megjelenik a (Macro n recording...)
[n-dik makró rögzítése] felirat. Most gépeld be azt a
billentyűsorozatot, amit szeretnél ismételten
végrehajtani. A begépelt parancsok hatása most is a
szokásos.
^K ]-lel állítsd le a makró
rögzítését.
^K lenyomása után a
rögzített makró számával hajthatod végre a
billentyűsorozatot.
Például, ha "**"-ot szeretnél néhány sor
elejére tenni, gépeld be:
^K [ ^A ** <lefelényíl>
^K ]
ami elindítja a makrórögzítést, a sor elejére
teszi a kurzort, beszúrja a "**"-ot, egy sorral lejjebb viszi a
kurzort, és befejezi a rögzítést. Mivel a
rögzített billentyűlenyomások hatására a kurzor
a következő sorba kerül, a makrót ismételten
használhatjuk anélkül, hogy nekünk mozgatni kellene a
kurzort, ezt tartsuk szem előtt minden
makrórögzítésnél.
Ha úgy találod, hogy a rögzített makró
ismétlődő billentyűleütéseket tartalmaz, a
makrón belül rögzíthetsz másik makrót,
feltéve, hogy különböző makrószámot
használsz. Az előzőleg rögzített makrókat is
futtathatod az új makrón belül.
Ismétlés¶
Az ismétlés paranccsal,
^K \-sel a kívánt alkalommal
megismételhetsz makrót, bármely más szerkesztő
parancsot vagy akár egy közönséges karaktert. Nyomj
^K
\-t, gépeld be, hogy hányszor akarod ismételni a parancsot,
és nyomd meg a
Return-t. Most a következő általad
megadott szerkesztő parancsot ennyiszer fogja ismételni.
Például a szöveg következő 20 sorának
törléséhez gépeld be:
^K 20<Return>
^Y
Téglalap-kijelölő üzemmód¶
^T X-re a
^K B és
^K K parancsok nem
szövegfolyamot, hanem téglalapblokkot jelölnek ki. Ez az
üzemmód a szöveg oszlopainak mozgatására,
másolására, törlésére vagy elmentésére
használható. Az oszlopokat szűrheted is a
^K /
paranccsal - ha például rendezni akarod őket. A fájl
beszúrása parancsra, a
^K R-re is hatással van.
A téglalap-kijelölő móddal együtt használva
hasznos a felülíró mód (
^T T).
Felülíró módban a téglalap nem a régi
szöveg elé szúródik be, hanem a helyére kerül. A
blokktörlő parancs (
^K Y) sem törli a kijelölt
téglalapot, hanem SZÓKÖZ-ökkel és TAB-okkal írja
felül. A felülíró mód különösen
hasznos a blokkszűrő parancs (
^K /)
használatánál, mivel megmarad a kijelölt oszlop eredeti
szélessége.
Tagek keresése¶
Ha sok forrásfájlból álló nagy C programot
szerkesztesz, a
ctags programmal
tags fájlt hozhatsz
létre. Ez a fájl tartalmazza a program szimbólumainak
listáját, és hogy melyik fájlban és melyik
pozíción definiálták őket. A
^K ; parancs
megkeresi a szimbólumot (függvényeket, definiált
konstansokat stb.), betölti az aktuális ablakba a fájlt, amely
tartalmazza a szimbólum definícióját, és a kurzort a
definícióhoz viszi. A
^K ; rákérdez a
kívánt szimbólumra, de azt a szimbólumot használja
alapértékként, amin a kurzor állt. Mivel a
^K
; parancs az aktuális ablakba tölti be a definíciós
fájlt, érdemes előtte
^K O-val ketté osztani az
ablakot, hogy egyszerre látszódjon az eredeti és a
definíciós fájl.
Shellablakok¶
^K '-fal futtathatsz shellparancsot egy JOE-ablakban. Ha a kurzor a
shellablak végén áll (ha nem, használj
^K V-t),
bármit írsz, az az ablak helyett a shellnek adódik át. A
shell vagy a shellben végrehajtott parancsok kimenete
hozzáadódik a shellablakhoz (a kurzor követni fogja ezt a
kimenetet, ha a shellablak végén áll). Ez a parancs
shellparancsok eredményének - például a
make
kimenetének, egy karakterlánc fájlhalmazból való ki-
grep-pelése vagy egy
FTP-kapcsolat
alkönyvtárlistája eredményének
rögzítésére használható. Amellett a
begépelhető karakterek, a ^C, a Backspace, a DEL, a Return és a
^D billentyűk adódnak át a shellnek. Írd be az
exit
parancsot a shellkimenet rögzítésének
leállításához. Ha
^C-t nyomsz a shellablakban,
amikor a kurzor nem az ablak végén van, a shellre
végrehajtódik a
kill parancs..
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK¶
Ahhoz, hogy a JOE helyesen működjön, számos más
környezeti beállításnak helyesnek kell lennie. A
számítógép és a terminálod közötti
kapcsolat minőségét (baud-értékét) helyesen kell
beállítani, hogy a JOE egyenletesen frissítse a
képernyőt, és engedélyezze, hogy az
előregépelés késleltesse a a képernyő
frissítését. Ennek beállítására
használd az
stty nnn parancsot. Olyan közel kell
állítani a kapcsolat valódi minőségéhez,
amennyire csak lehet. Például, ha 1200 baudos modemmel csatlakozol,
ezt az értéket kell az
stty-nek megadni. Ha 14.4k-s modemmel
csatlakozol, de a terminálszerver, ahová csatlakoztál, 9600
bauddal csatlakozik a számítógéphez, a sebességet
9600 baudra kell állítani. A 38400-as vagy
extb
speciális baud-értéket a nagyon nagy sebességű
kapcsolat jelzésére használják, úgymint memory mapped
konzol vagy X-window terminálemulátor. Ha nem tudod az
stty-nal beállítani a valódi átviteli
minőséget (talán mert a modem különböző
értéken kommunikál a számítógéppel, mint
amennyivel a telefonvonalon keresztül kommunikál), adhatsz helyette
numerikus értéket a
BAUD környezeti változónak
(
setenv BAUD 9600-at használj csh-ban,
BAUD=9600; export
BAUD-ot sh-ban).
A
TERM környezeti változót az általad használt
terminál típusára kell állítani. Ha a terminálod
mérete (sorok/oszlopok száma) különbözik attól,
mint amiről a a TERMCAP- vagy TERMINFO-bejegyzés tanúskodik, az
stty rows mm cols nn paranccsal (mm a sorok, nn az oszlopok
száma) vagy a
LINES és
COLUMNS környezeti
változókkal állíthatod be.
A JOE általában úgy gondolja, hogy a
számítógép és a terminálod közötti
flow controlt a ^S/^Q handshaking valósítja meg (azaz, ha a
számítógép túl gyorsan küldi a karaktereket a
terminálodra, a terminálod ^S-t küld a kimenet
megállítására és ^Q-t a
helyreállítására). Ha a flow control out-of-band vagy
hardveres handshakinget használ, vagy ha a terminálod elég
gyors ahhoz, hogy állandóan lépést tartson a
számítógép kimenetével, és szeretnéd a
^S/^Q billentyűket szerkesztő parancsként használni,
állítsd be a
NOXON környezeti változót, hogy a
JOE megkísérelje kikapcsolni a ^S/^Q handshakinget. Ha a
számítógép és a terminálod közötti
kapcsolat nem használ handshakinget, és a terminálod nem
elég gyors ahhoz, hogy lépést tartson a
számítógép kimenetével, állítsd be a
DOPADDING környezeti változót, hogy a
JOE
lelassítsa a kimenetet PAD (tömítő) karakterek
beszúrásával.
FÁJLNEVEK¶
Bárhol, amikor a JOE fájlnevet kér tőled, akár a
parancssorban, akár a szövegszerkesztőn belül, ezt is
begépelheted:
- !parancs
- Az adatokat egy shellparancsból olvassa, vagy egy
shellparancsba írja. Például joe '!ls'-sel az
alkönyvtárlistád másolatát szerkesztheted, vagy
^K D !mail jhallen@world.std.com-mal a szerkesztett fájlt
elküldheted nekem.
- >>fájlnév
- Ez által a JOE hozzáfűzi a szerkesztett
szöveget a "fájlnév" végéhez.
- fájlnév,KEZDET,MÉRET
- Ez által egy fájl vagy eszköz
rögzített szakaszát éred el. A KEZDET-et
és a MÉRET-et decimálisan (pl. 123), oktálisan
(pl. 0777) vagy hexadecimálisan (pl. 0xFF) adhatod meg.
Például joe /dev/fd0,508,2-vel editálhatod
Linuxon az első hajlékonylemez-meghajtó 508. és 509.
byte-ját.
- -
- Ezzel a szabványos bemenetről nyerheted az
inputot, vagy a szabványos kimenetre írhatod az eredményt.
Például parancscsőbe is rakhatod a joe-t: quota -v | joe
- | mail root, ha reklamálni akarsz az alacsony kvótád
miatt.
A joerc FÁJL¶
A
^T kapcsolók, a súgóképernyők és a
billentyűsorozatokhoz kötött szerkesztő parancsok mind a
JOE inicializációs fájljában vannak definiálva. Ha
erről a fájlról (amely a
/etc/joe/joerc útvonalon
található) másolatot készítesz
$HOME/.joerc
néven, kedved szerint testre szabhatod ezeket a
beállításokat. Az inicializációs fájl szintaxisa
magától értetődő, és további
útmutatás is található benne.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS¶
A JOE-t Joseph H. Allen írta. Ha hibabejelentésed vagy
kérdésed van, küldd el őket e-mailen a
jhallen@world.std.com címre. Larry Foard (entropy@world.std.com) és
Gary Gray (ggray@world.std.com) is segítettek a JOE
megalkotásában.
VÁLTOZTATÁSOK¶
Változtatások Debianhoz Christian Linharttól
<chris@cosy.sbg.ac.at>. Ezek a változtatások csak
néhány fájl Debianban megváltozott helyét
érintik.
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>