NÉV¶
joe - Joe saját szövegszerkesztője
ÁTTEKINTÉS¶
joe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jstar [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jmacs [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
rjoe [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
jpico [globális kapcsolók] [ [lokális kapcsolók]
fájlnév ]...
LEÍRÁS¶
A JOE erőteljes, képernyőorientált ASCII-editor.
Felhasználói felülete hasonlít sok
felhasználóbarát PC-s
szövegszerkesztőhöz. A Micro-Pro-féle WordStar
vagy a Borland "Turbo"-nyelveinek felhasználói
otthonosan fognak mozogni benne. A JOE mégis jellegzetes UNIX-os
képernyőorientált editor, és
legfőképpen programok és szövegek
szerkesztésére alkalmas.
A JOE számos más szövegszerkesztőt is emulál.
A JSTAR a WordStar hű utánzata sok JOE-funkcióval
kiegészítve. A JPICO a Pine levelező rendszer PICO
editorának hű utánzata sok
kiegészítéssel és javítással. A
JMACS a GNU-EMACS utánzata. Az RJOE a JOE korlátozott
változata, amely csak a parancssorban megadott fájlt engedi
szerkeszteni.
Bár a JOE valójában öt
különböző szövegszerkesztő, csak egy
futtatható fájlra van szükség, de öt
különböző néven. A
szövegszerkesztő neve kiegészítve
"rc"-vel adja a JOE inicializációs
fájljának nevét, ami meghatározza a
szövegszerkesztő személyiségét.
A JOE szabad szoftver; szabadon terjeszthető és/vagy
módosítható a GNU General Public License
feltételeivel, amiket a Free Software Foundation tett
közzé. Nem tervezem, hogy a JOE-t kereskedelmi szoftverré
vagy shareware-ré változtassam. A JOE elérhető az
Interneten anonymous-ftp-vel az
ftp.std.com címről, a
fájl útvonala:
src/editors/joe*.tar.Z.
HASZNÁLAT¶
A szövegszerkesztő indításához gépeld
be, hogy
joe, azután a szerkeszteni kívánt nulla
vagy több fájl nevét. Mindegyik fájlnevet
megelőzheti a lokális kapcsolók
beállítása (lásd a lokális kapcsolók
táblázatát lejjebb). Más, globális
kapcsolókat, melyek az egész editorra érvényesek,
szintén a parancssorban lehet elhelyezni (lásd a globális
kapcsolók táblázatát lejjebb). Ha új
fájlt szerkesztesz, az új fájl nevét megadhatod
mind a szövegszerkesztő indításakor, mind a
fájl elmentésekor. A fájlnevek módosított
szintaxisa lehetőséget nyújt programok
kimenetének, a szabványos bemenetnek és kimenetnek,
illetve fájlok vagy eszközök részeinek
szerkesztéséhez. A részleteket lásd lent a
Fájlnevek fejezetnél.
Ha már a szövegszerkesztőben vagy, szöveget
gépelhetsz be, és speciális
vezérlőkarakter-szekvenciákat használhatsz
más szerkesztő feladatok elvégzéséhez. Hogy
megtudd, mik a vezérlőkarakter-szekvenciák, olvasd el a
manoldal maradék részét, vagy nyomj
^K H-t a
súgóhoz a szövegszerkesztőben.
Most következzen egy kis zavaros számítógép-tudomány:¶
A
^ azt jelenti, hogy a
Control billentyűt lenyomva kell
tartani az utána következő billentyű
lenyomása alatt (ugyanúgy, ahogy a
Shift-et a
nagybetűkhöz). Számos
vezérlőkarakter-szekvencia elérhető más
billentyűvel, így nem kell lenyomni a Control billentyűt:
Az
ESC a
^[-et, a
Del a
^?-et, a
Backspace
a
^H-t, a
Tab a
^I-t, a
Return vagy az
Enter a
^M-et, a
Linefeed a
^J-t
helyettesíti. Némely billentyűzetnél gondot okoz
néhány vezérlőkarakter-szekvencia. A
^_-t,
^^-t és a
^@-ot általában a Shift
lenyomása nélkül is be lehet írni (azaz
próbáld ki a
^- -et, a
^6-ot és a
^2-őt). Más billentyűzeten ezek máshol
lehetnek. Próbáld ki a
^.-ot, a
^,-őt
és a
^/-et. A
^SZÓKÖZ
általában a
^@ helyett használható. A
^\-t és a
^]-et sok kommunikációs program
értelmezi, például a telnet és a kermit.
Általában kétszer kell megnyomni ezeket a
billentyűket, hogy átjussanak a kommunikációs
programon.
Amikor
^K H-t nyomsz, a képernyő tetején megjelenik
az első súgóablak. Amíg a súgóablak
a képernyőn van, folytathatod a szöveg bevitelét
és szerkesztését. Más témához
lapozhatsz, ha ^[,-t és ^[.-ot nyomsz (ez az ESC , és az ESC .).
A súgóablak eltüntetéséhez használd
a
^K H-t.
Testre szabhatod a billentyűzetkiosztást, a
súgóképernyőt és számos
alapviselkedést, ha a JOE inicializációs
fájlját (Debianon a
/etc/joe/joerc)
.joerc
néven a home-könyvtáradba másolod, és
módosítod. Lásd lent a
joerc fejezetet.
Ha alapértelmezett editorként a JOE-t akarod használni
e-mailhez és newsolvasáshoz, állítsd be az
EDITOR és a
VISUAL környezeti
változókat a shelled inicializációs
fájljában (
.cshrc vagy
.profile), hogy a JOE-ra
hivatkozzanak (
/usr/bin/joe Debianon).
Számos homályos indítási paraméter
beállítására lehet még
szükség, főleg akkor, ha a terminálod nem
úgy frissíti a képernyőt, ahogy
elvárnád. Lásd lent a
Környezeti
változók fejezetet.
OPCIÓK¶
A következő globális kapcsolókat lehet megadni a
parancssorban:
- -asis
- Az ASCII 127 feletti karakterek úgy kerülnek ki a
terminálra, ahogy vannak, ahelyett, hogy a nekik megfelelő
128 alatti karakter inverze jelenne meg. Ha ez nem működik,
ellenőrizd a terminálbeállításodat.
- -backpath útvonal
- Ha ez a kapcsoló meg van adva, nem a fájlok eredeti
alkönyvtárába menti el a backupfájlokat, hanem
a kapcsoló után állóba.
- -baud nnn
- Beállítja a baud-értéket a
terminálképernyő
optimalizálására. A Joe 19200-as alatti
baud-értékeken késleltet, ami kikerüli a
tty-pufferelést, így az előregépelés
megszakítja a képernyőkimenetet. A
görgető parancsokat nem használja 38400 baudon. Ez
azon X-termináloknál és más
konzol-tty-knél hasznos, amelyek nem soros vonalon mennek
át.
- -beep
- A Joe hangjelzést ad a parancsok közben
fellépő hibáknál, és amikor a kurzor
fájlhatáron túl akar menni.
- -columns nnn
- Beállítja a képernyő oszlopainak
számát.
- -csmode
- Folytatólagos kereső mód: egy a
megelőzőt azonnal követő keresés nem
kérdez rá új karakterláncra, hanem az
előző keresést ismétli meg. Ez hasznos a ^[S
és az ^[R parancsok használatánál, és
amikor a Joe Emacs-módban van.
- -dopadding
- A Joe általában feltételez valamilyen flow control
meglétét közötte és a tty
között. Ha nincsen, akkor a kapcsoló
hatására a Joe extra ^@-okat küld a tty-re, ahogy a
termcap-bejegyzés előírja. Az extra ^@-ok megengedik,
hogy a hosszú terminálparancsok után a
terminál felfüggessze magát.
- -exask
- A kapcsoló hatására a ^KX rákérdez az
elmentendő fájl nevére
ellenőrzésképpen.
- -force
- Ez a kapcsoló biztosítja, hogy az elmentett fálj
utolsó sorát soremelés zárja le.
- -help
- A szövegszerkesztő a
súgóképernyővel indul, ha ez a kapcsoló
meg van adva.
- -keepup
- A státuszsor oszlopszám- és
vezérlőbillentyűprefix-mezői
általában másodpercenként
frissítődnek, hogy csökkenjen a
CPU-fogyasztás. Ezzel a kapcsolóval ezek a mezők
minden gombnyomás után frissítődnek.
- -lightoff
- A blokk-kijelölés megszűnik bármely
blokkművelet után, ha ez a kapcsoló meg van adva.
- -lines nnn
- Beállítja a képernyő sorainak
számát.
- -marking
- A szöveg a ^KB és a kurzor között
jelölődik ki (használd a -lightoff kapcsolóval
együtt és módosítsd a joerc fájlt a
drop-anchor stílusú blokk-kijelöléshez).
- -mid
- Ha ez a kapcsoló be van kapcsolva, és a kurzor kimozog az
ablakból, az ablak úgy gördül, hogy a kurzor
középen legyen. Lassú terminálokon, amelyeknek
nincsenek görgető parancsaik, a kapcsoló
kényszerűségből be van kapcsolva.
- -nobackups
- Ez a kapcsoló megakadályozza a backupfájlok
készítését.
- -nonotice
- Ez a kapcsoló megakadályozza, hogy a
copyrightmegjegyzés megjelenjen a szövegszerkesztő
indulásakor.
- -nosta
- Ez a kapcsoló eltávolítja a felső
státuszsort. Ez kellemes, ha csak a szöveget akarod
látni a képernyőn, vagy ha vt52-es terminált
használsz.
- -noxon
- Megkísérli kikapcsolni a ^S/^Q billentyűk
feldolgozását. Ez hasznos, ha a Joe WordStar- vagy
Emacs-módban van.
- -orphan
- Ha ez a kapcsoló aktív, a parancssorban megadott extra
fájlok nem külön ablakokba, hanem
"árva" pufferekbe kerülnek. Ez hasznos, ha a Joe
Emacs-módban van.
- -pg nnn
- Meghatározza a PgUp/PgDn (^U/^V) után megtartandó
sorok számát. Ha -1-et adsz meg, az ablak felét
tartja meg.
- -skiptop nnn
- Ne használja a képernyő legfelső nnn
sorát. Ez hasznos, ha a Joe-t BBS-editorként
használod.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban szintén
beállíthatók. Továbbá a NOXON, BAUD, LINES,
COLUMNS és DOPADDING kapcsolók környezeti
változókban is megadhatók.
A JOETERM környezeti változó
beállítása hatástalanítja a szokásos
TERM változót, és ebből állapítja
meg a Joe a terminál típusát.
A következő kapcsolókat minden egyes fájlnév
előtt meg lehet adni a parancssorban:
- +nnn
- A kurzor a megadott sorban áll kezdetben.
- -crlf
- A Joe LF helyett CR-LF-et használ a sorvége
jelzésére. Ez MS-DOS vagy VMS fájlok
szerkesztésére használható.
- -wordwrap
- A Joe a szó előtt sort tör, ha a jobb oldali
margón túl gépelsz.
- -autoindent
- Ha Returnt ütsz egy behúzott sorban, a behúzás
átmásolódik az új sorra.
- -overwrite
- A gépelés nem beszúr, hanem felülírja a
korábbi karaktereket.
- -lmargin nnn
- Beállítja a bal margót.
- -rmargin nnn
- Beállítja a jobb margót.
- -tab nnn
- Beállítja a tabulálás
szélességét.
- -indentc nnn
- Beállítja a behúzási karaktert a ^K, és
^K. számára (32 a SZÓKÖZ, 9 a TAB).
- -istep nnn
- Beállítja a behúzás
lépésközét a ^K, és ^K.
számára.
- -linums
- A sor számát megjeleníti minden sor elején.
- -rdonly
- A fájl csak olvasható.
- -keymap name
- A joerc fájl egy másik szekcióját
használja a billentyűszekvenciák
hozzárendelésére.
Ezek a kapcsolók a joerc fájlban is megadhatók.
Beállíthatók a fájlnév
kiterjesztésétől függően.
Programoknál (.c, .h vagy .p kiterjesztésűek)
általában lehetővé teszik a sorok automatikus
behúzását. A sortörés engedélyezett
minden fájlra, kivéve az rc-kre.
A SZERKESZTÉSI MUNKA¶
A szerkesztés alapjai¶
Ha karaktereket gépelsz a szövegszerkesztőbe, azok
általában a szerkesztendő fájlba
szúródnak (vagy hozzáfűződnek a
fájlhoz, ha a kurzor a fájl végén helyezkedik el).
Ez az editor közönséges üzemmódja. Ha
létező szöveget akarsz kicserélni,
törölnöd kell a régit az új
begépelése előtt vagy után. A
Backspace
billentyű használható a szöveg
törléséhez: mozgasd a kurzort a törlendő
szöveg jobb széléhez, és üsd le a
Backspace-t néhányszor.
Sortörés beszúrásához üss
Enter
vagy
Return billentyűt. Például, ha a kurzor a sor
közepén állt, és
Return-t
ütöttél, a sor kettészakad, és a kurzor a
második sor elejére kerül. Üss
Backspace-t
a sor elején a sortörés
eltűntetéséhez.
A fájlban való mozgáshoz használd a kurzornyilakat.
Ha a billentyűzeted nem tartalmazza ezeket (vagy valamilyen
okból nem működnek), használd a
^F-et az
előre (jobbra),
^B-et a hátra (balra),
^P-t az
előző sorba (felfelé) és
^N-t a
következő sorba (lefelé) való mozgáshoz. A
jobb és bal nyíl egyszerre egy karakterpozícióval
mozgatja a kurzort előre vagy hátra a szövegben: ha sor
elején állsz, és megnyomod a bal nyílat, az
előző sor végére kerülsz. A felfelé-
és lefelényíl annyi karakterpozícióval
mozgatja előre és hátra a kurzort, hogy ugyanabba az
oszlopba kerüljön, mint ahol az eredeti sorban volt.
Ha be akarod húzni a sort, használd a
TAB
billentyűt. Ez speciális vezérlő karaktert helyez
el, ami gondoskodik arról, hogy az őt követő
karakterek a következő tabulátorpozíción
kezdődjenek. A tabulátorpozíciók
általában minden nyolcadik oszlopban találhatók,
de ez megváltoztatható a
^T D paranccsal. A PASCAL-
és C-programozók gyakran minden negyedikre
állítják.
Ha valamilyen okból a képernyőd
összekuszálódott (például
figyelmeztetést kaptál a bifftől, hogy leveled
jött), felfrissítheted a
^R lenyomásával.
Sok más törlő és mozgató billentyű
létezik még. Például a
^D billentyű
nem visszafelé töröl, mint a
Backspace, hanem a
kurzor alatti karaktert törli. A
^D a sortörést is
törli, ha a kurzor a sor végén áll.
^Y-nal
azt a sort törlöd, amin a kurzor áll,
^J-vel pedig
csak a kurzortól a sor végéig terjedő részt
törlöd.
^A-val a kurzor az őt tartalmazó sor elejére ugrik.
^E-vel a kurzor a sor végére ugrik.
^U-val vagy
^V-vel a képernyő méretének felével
gördül a kurzor fel vagy le. A
"gördülés" azt jelenti, hogy a szöveg
elmozdul a képernyőn, de a kurzor ugyanazon a helyen marad a
képernyőhöz viszonyítva.
^K U-val vagy
^K V-vel a kurzor a fájl elejére vagy
végére ugrik. A szövegszerkesztő
súgó képernyőin további törlő
és mozgató parancsokat találsz.
Ha hibát vétettél,
^_-sal vonhatod vissza. A
legtöbb billentyűzeten elég a
^- -et lenyomni, de
némelyiken a
Shift és a
Control
billentyűket egyszerre kell lenyomva tartani. Ha túl sokat
vontál vissza,
^^ billentyűvel
"újracsinálhatod" a visszavont
változtatásokat (elég
^6-ot nyomni bizonyos
billentyűzeteken).
Ha a fájl egy bizonyos részét szerkesztetted, és
azután időlegesen megnézted vagy szerkesztetted a
fájl egy másik részét,
^K - -szal
visszatérhetsz az eredeti helyre. Ez a parancs valójában
a fájl azon részére visz vissza, ahol a legutolsó
változtatás történt. A helyek
között, ahol korábban változtatás
történt,
^K - -szal és
^K =-vel lehet
lépkedni, ugyanúgy, ahogy a változások
történetében visszavonással és
"újracsinálással".
Ha befejezted a fájl szerkesztését,
^K X-szel
léphetsz ki a szövegszerkesztőből. Ha még
nem nevezted el a szerkesztett fájlt, akkor a Joe
rákérdez a nevére.
Amikor szerkesztesz egy fájlt, valójában csak egy
másolatát szerkeszted. Ezért, ha úgy
döntöttél, hogy nem szeretnéd a a legutóbbi
időszak változtatásait eszközölni a
fájlra, üss
^C-t, hogy a fájl elmentése
nélkül lépj ki.
Ha szerkesztesz egy fájlt, és elmented a
változásait, az aktuális könyvtárban egy
"backup" másolat készül róla, aminek a
neve az eredeti fájl kiegészítve egy '~' karakterrel.
Ha egy C vagy PASCAL nyelvű fájlban a képernyő jobb
szegélyén túl gépelsz, a képernyő
jobbra gördül követve a kurzort. Ha egy
közönséges fájlban (aminek a neve nem .c-re, .h-ra
vagy .p-re végződik) gépelsz túl a jobb
szegélyen, a JOE az utolsó szó előtt automatikusan
megtöri a sort, így nem kell
Return-t
ütnöd. Ez az úgynevezett sortörő
(word-wrap) üzemmód. A sortörés be- vagy
kikapcsolható
^T W paranccsal. A JOE
inicializációs fájlja általában úgy
van beállítva, hogy ez a mód minden fájlra, ami
nem programfájl, automatikusan be van kapcsolva. Az
alapbeállítások megváltoztatásához
lásd lent a
joerc fájlra vonatkozó fejezetet.
Eltekintve a sortörő módtól, a JOE nem tartja
automatikusan megformázva a bekezdéseket úgy, mint
némely szövegszerkesztő. Ehelyett, ha újra akarsz
formázni egy bekezdést, nyomj
^K J-t. Ez a parancs
kitölti a bekezdést, amiben a kurzor áll, annyi
szót illeszt egy sorba, amennyi elfér. Ebben az esetben
bekezdésnek az a szövegrész számít, amit
felül és alul üres sor határol.
A bekezdésformázás és a sortörés
margóit a
^T L és a
^T R parancsokkal lehet
beállítani. Ha a bal margó 1-től
különböző értékre van
állítva, a sor elején történő
gépeléskor azonnal a bal margóra ugrik a kurzor.
Ha a margók között középre szeretnéd
helyezni a sort, használd a
^K A parancsot.
Felülíró üzemmód¶
Néha fárasztó, ha törölni kell a régi
szöveget, mielőtt vagy miután beszúrtad az
újat. Ez történik például akkor, ha egy
táblázatot módosítasz, és szeretnéd,
hogy a táblázat jobb széle ugyanabban az oszlopban
maradjon. Ilyenkor
^T T-vel átválthatsz
felülíró üzemmódba. Amikor a
szövegszerkesztő ebben a módban van, a már
létező karakterek az általad begépeltekre
cserélődnek úgy, ahogy egy idealizált
írógép működne. A
Backspace pedig
balra törlés helyett csupán balra mozgatja a kurzort, ha
nem a sor elején vagy végén áll. A
felülíró mód az elektronikus
szövegszerkesztésben nem természetes mód,
ezért amilyen hamar csak lehet, vissza kell térni
beszúró módba a
^T T lenyomásával.
Ha felülíró módban szeretnél beszúrni,
üss
^@-ot. Ez egyetlen szóközt szúr be a
szövegbe.
Minden karaktert egy szám reprezentál. Például az
'A'-t 65, az '1'-et 49. Minden általában látható
karakter értéke a 32 - 126 intervallumba esik (ezt a
különös, önkényes, karakterről
számra történő leképezést
ASCII-karakterkészletnek hívják). Az intervallumon
kívül eső számok 0-tól 255-ig
általában nem jelenítődnek meg, de néha
egyéb különleges jelentésük van. A 10-es
szám például a sorvéget jelenti. Ezeket a
különleges, nem megjeleníthető
vezérlő karaktereket úgy viheted be, hogy
megnyomod a
`-ot, majd a
@ A B C ... X Y Z [ ^ ] \ _
valamelyikét a 0 - 31-ig terjedő kódokhoz és ?-et
a 127-es kódhoz. Például a
` J
lenyomásával sorvége karaktert szúrhatsz be,
`
I-vel pedig TAB-ot (amely ugyanazt csinálja, mint a TAB
billentyű). Hasznos vezérlőkarakter a 12-es (
`
L), melynek hatására a legtöbb nyomtató
előre halad a lap tetejéig. Észre fogod venni, hogy a JOE
ezt a karaktert aláhúzott L-ként jeleníti meg. A
127 feletti karaktereket, a
metakaraktereket, a
^\
lenyomásával viheted be. Ez 128-at ad hozzá a
következő bevitt (esetleg vezérlő) karakterhez. A
JOE a 128 feletti karaktereket inverzen jeleníti meg. Egyes nyelvek,
melyek több betűvel rendelkeznek, mint az angol, a
metakaraktereket használják az ábécé
maradék részére. Át kell váltanod
ASIS-módra (lásd később), hogy ezek
háborítatlanul eljussanak a terminálig.
Promptok¶
Ha a Joe egy prompttal fájlnévre kérdez rá,
és megnyomod a
TAB-ot, megpróbálja azt
kiegészíteni az általad beírt
névből, amennyire lehetséges. Ha nem tudja a teljes
névre kiegészíteni, mert több megoldás is
létezik, hangjelzést ad. Ha megint megnyomod a
TAB-ot, a
Joe kilistázza az összes lehetséges
kiegészítést. A kurzornyilakkal mozoghatsz az
alkönyvtármenüben, és RETURN-nel vagy
SZÓKÖZ-zel választhatsz ki egy elemet. Ha egy
könyvtárbejegyzés első betűjét
lenyomod, kiválasztódik, vagy ha több bejegyzés is
azonos betűvel kezdődik, akkor a kurzor ezen bejegyzések
között ugrál. Ha alkönyvtárat vagy a ..-t
választod, a fájlnévprompt kiegészül az
alkönyvtár nevével, és az új
alkönyvtár betöltődik a menübe.
Backspace-szel visszatérhetsz az előző
alkönyvtárba.
A legtöbb prompt rögzíti az általad adott
válaszok történetét. Felfelé- és
lefelényíllal lépkedhetsz a történetben.
A promptok valójában egy soros, státuszsor
nélküli ablakok, így a promptokon belül
bármelyik szokásos szerkesztő parancsot
használhatod. A prompt története pedig nem más,
mint ugyanannak a "promptfájlnak" a sorai. Így a
megszokott
^K F paranccsal kereshetsz benne visszafelé.
Mivel a promptok ablakok, ezért
^K P-vel és
^K N-nel
átválthatsz belőlük másik ablakba.
Hol vagyok?¶
^K SZÓKÖZ-re a JOE beszámol a képernyő
utolsó sorában a sor-, oszlop- és
byte-számról. A kurzor alatti karakterhez rendelt szám
(az ASCII-kódja) is megjelenik. A
státuszsor-karakterláncban elhelyezett megfelelő
escape-szekvenciákkal beállíthatod, hogy a sor-
és/vagy oszlopszám mindig megjelenjen a státuszsorban. A
részletekhez módosítsd a joerc fájlt.
Fájlműveletek¶
^K D-vel mentheted el az aktuális fájlt (lehet a
fájl eredeti nevétől
különböző néven is). Miután
elmentetted a fájlt,
^K E-vel egy másik fájl
szerkesztését kezdheted meg.
Ha csak a fájl egy kijelölt szakaszát szeretnéd
elmenteni, lásd a
Blokkok fejezetet lent.
Ha a szerkesztett fájlba egy másik fájlt szeretnél
beemelni, használd a
^K R-t a beszúrásra.
A szövegszerkesztő működésének ideiglenes felfüggesztése¶
Ha szeretnéd ideiglenesen leállítani a
szövegszerkesztőt, és szeretnél visszatérni
a shellbe, üss
^K Z-t. Akkor lehet erre szükség,
ha abba akarod hagyni a szöveg szerkesztését, és
például válaszolni akarsz egy e-mailre, vagy el akarod
olvasni ezt a manoldalt.
fg vagy
exit
begépelésével (a felfüggesztéskor
közli veled a Joe, melyikkel) térhetsz vissza a
szövegszerkesztőhöz.
Szövegkeresés¶
^K F-fel előre vagy hátrafelé kereshetsz
szövegtöredéket (
karakterláncot). A
keresendő szót a megjelenő prompt után kell
beírni. Miután
Return-t nyomtál, újabb
prompt jelenik meg. Nyomhatsz megint egyszerűen
Return-t az
azonnali előre történő kereséshez, vagy
megadhatsz egy vagy több kapcsolót:
- b
- Hátrafelé keres.
- i
- A kis- és nagybetűket egyformaként kezeli.
Egyébként pedig különbözőnek
tekinti őket.
- nnn
- (ahol nnn szám) Ha megadsz egy számot, a JOE a
szöveg N-edik előfordulását keresi meg. Ez
hasznos, ha valamilyen reguláris módon strukturált
fájlokban szeretnél egy bizonyos helyre ugrani.
- r
- Kicseréli a szöveget. Ha megadod az r
kapcsolót, a Joe rákérdez a
helyettesítő szövegre. Minden egyes alkalommal,
amikor a szövegszerkesztő megtalálja a
keresendő szöveget, megkérdezi, hogy le akarod-e
cserélni a helyettesítő szövegre. Ha
y-t nyomsz, lecseréli a szöveget, és megkeresi
a következő előfordulást, ha n-et
nyomsz, nem cserél, csak a következő
előfordulást keresi meg, ha r-t nyomsz,
kérdés nélkül lecseréli a
maradék összes előfordulást a fájlban
(alávetve a fenti nnn kapcsolónak), ha pedig
^C-t nyomsz, leáll a keresés.
^L-el megismételheted az előző keresést.
Reguláris kifejezések¶
Számos különleges karaktersorozatot vihetsz be
keresendő szövegként:
- \*
- Nulla vagy több karaktert talál meg. Például,
ha A\*B-t adsz meg keresendő szövegnek, a JOE olyan
A-t fog keresni, amit akárhány karakter követ,
azután pedig egy B.
- \?
- Pontosan egy karaktert talál meg. Például, ha
A\?B-t adsz meg keresendő szövegnek, a JOE
megtalálja AXB-t, de nem találja meg AB-t vagy AXXB-t.
- \^ \$
- Ezek egy sor elejére és végére illeszkednek.
Például, ha \^teszt\$-et keresel, a JOE a sorban
önmagában álló teszt-et találja
meg.
- \< \>
- Ezek egy szó elejére és végére
illeszkednek. Például, ha \<\*is\*\>-at
keresel, a JOE megtalálja azt az egész szót, amely
tartalmazza az is részkarakterláncot.
- \[...]
- A szögletes zárójelek között
álló bármelyik karakterre illeszkedik.
Például, ha a \[Ee]zt keresendő
karakterláncot adod meg, a JOE egyaránt megtalálja az
Ezt és az ezt szavakat. A zárójelek
között karaktertartományt is megadhatsz.
Például a \[A-Z] megtalálja az összes
nagybetűt. Ha a zárójelek között az
első karakter ^, a JOE azokat a karaktereket fogja keresni,
amelyek nincsenek a zárójelben.
- \c
- Hasonlóan működik, mint a \*, de csak helyesen
zárójelezett C-nyelvű kifejezésekre
illeszkedik. Például, ha malloc(\c) szót
keresed, a JOE minden malloc
függvényhívást megtalál még
akkor is, ha ) van a zárójelek között.
- \+
- A \+-t követő karakterből nullát vagy
többet talál meg. Például, ha a \[ ]\+\[
] karakterláncot keresed, ahol a szögletes
zárójelek között SZÓKÖZ
és TAB áll, a JOE a whitespace-eket találja meg.
- \\
- Egyetlen \-re illeszkedik.
- \n
- A speciális sorvége vagy újsor karaktert
találja meg.
Számos különleges karaktersorozatot adhatsz meg a
helyettesítő karakterláncban is:
- \&
- A kereső karakterláncra illeszkedő szöveggel
helyettesít. Például, ha a kereső
karakterlánc \<\*\> volt, ami szavakra illeszkedik,
és "\&" a helyettesítő
karakterlánc, a JOE idézőjelbe rakja a szavakat.
- \0 - \9
- Az N-edik \*-ra, \?-re, \+-ra, \c-re vagy
\[...]-re illeszkedő szöveggel helyettesít.
- \\
- Használd ezt, ha \-t akarsz tenni a
helyettesítő karakterláncba.
- \n
- Használd ezt, ha sorvége jelet akarsz tenni a
helyettesítő karakterláncba.
PÉLDÁK¶
Tegyük fel, hogy van egy címlistád, mindegyik cím
külön sorban van, mindegyik sor "Cím:"-tal
kezdődik és az elemeket vessző határolja,
így:
Cím: S. Holmes, 221b Baker St., London, Anglia
Ha újra akarod rendezni a listát úgy, hogy elöl
legyen az ország, utána a város, azután a
személy neve, majd a cím, ez a teendő:
^K F-fel kezdd el a keresést, és gépeld be:
Cím:\*,\*,\*,\*\$
hogy illeszkedjen a "Cím:"-ra, a négy vesszővel
elválasztott elemre és a sor végére. A
kapcsolókhoz írj
r-t a cseréhez, azután
gépeld be:
Cím:\3,\2,\0,\1
hogy az általad kívánt módon megkeverd az
információt. Miután Returnt nyomtál, a
keresés elkezdődik, és a példasor így
módosul:
Cím: Anglia, London, S. Holmes, 221b Baker St.
Blokkok¶
Ha a szöveg bizonyos részeit mozgatni, másolni, elmenteni
vagy törölni akarod, ezt kijelölt blokkokkal teheted meg.
Először vidd a kurzort a kívánt
szövegrész elejére, és nyomj
^K B-t.
Azután vidd a kurzort a szövegrész vége
utáni karakterre, és nyomj
^K K-t. A
^K B
és
^K K közötti szöveg
kijelölődik. Most viheted a kurzort valahova máshova a
dokumentumban, és nyomj
^K M-t, hogy oda mozogjon a
kijelölt szöveg.
^K C-vel a kijelölt
szövegről másolatot készíthetsz, és
beszúrhatod oda, ahol a kurzor áll.
^K Y törli a
kijelölt szöveget.
^K W a kijelölt szöveget
fájlba írja.
Nagyon hasznos parancs a
^K /, amely Unix-parancson szűr át
szövegblokkot. Például, ha
^K B-vel és
^K K-val szavak listáját jelölöd ki,
és a
^K / sort parancsot gépeled be, a szólista
rendezetté válik. A
^K / parancshoz másik hasznos
Unix-parancs a
tr. Ha begépeled a
^K / tr a-z A-Z
parancsokat, akkor a kijelölt blokk összes
betűjéből nagybetű lesz.
Miután befejezted a blokkműveletet, ha nem zavar, hagyhatod a
blokkot kijelölve (persze, ha véletlenül lenyomod a
^K
Y-t, anélkül, hogy észrevennéd...). Ha
mégis zavar, csak üss
^K B ^K K-t a
kijelölés kikapcsolásához.
Programblokkok behúzása¶
A
^T I paranccsal lehet be-, illetve kikapcsolni az automatikus
behúzó üzemmódot. A
joerc úgy van
beállítva, hogy a .p, .c vagy .h végű
fájlokra engedélyezve van az automatikus behúzás.
Ha az automatikus behúzás be van kapcsolva, és
Return-t ütsz, a kurzor ugyanabba az oszlopba kerül, ahol
az első nem SZÓKÖZ/TAB karakter volt az eredeti sorban.
A
^K , és
^K . parancsok használatával balra
vagy jobbra tolhatsz egy szövegblokkot. Ha nincs kijelölve
szöveg, amikor kiadod ezeket a parancsokat, a kurzort tartalmazó
programblokk fog kiválasztódni és mozogni a
későbbi
^K , és
^K . parancsokra. Az
eltolás oszlopainak száma beállítható a
^T billentyúvel.
Ablakok¶
Egyszerre több fájlt is szerkeszthetsz, vagy szerkesztheted
ugyanazt a fájlt kettő vagy több
különböző helyen. Ehhez nyomj
^K O-t, ekkor
két ablakra oszlik a képernyő.
^K P-vel vagy
^K
N-nel viheted át a kurzort a felső vagy az alsó
ablakba.
^K E-vel szerkeszthetsz új fájlt az egyik
ablakban. Az ablak eltűnik, ha
^K X-szel elmented a
fájlt, vagy
^C-vel kilépsz a fájlból. Ha
olyan fájlból lépsz ki, amely két ablakban is
jelen van, a fájl nem tűnik el, csak az egyik ablaka.
^K O-val nyithatsz ablakon belül még több ablakot.
Ha túl sok ablakod van a képernyőn, de nem akarod
eltávolítani őket, nyomj
^K I-t. Így csak
az az ablak fog látszani, amelyben a kurzor van, vagy ha kezdetben is
csak egy ablak látszódott, a JOE megkísérli
beilleszteni az összes rejtett ablakot. Ha több ablak van, mint
amennyit el lehet helyezni a képernyőn, a legalsó
ablakból
^K N-nel, a legfelsőből
^K P-vel
érheted el azokat.
Ha több fájlnevet adtál meg a JOE indításakor
a parancssorban, mindegyik fájl külön ablakba
kerül.
Az ablakok magasságát a
^K G és
^K T
parancsokkal állíthatod.
Billentyűzetmakrók¶
A makrók lehetővé teszik, hogy
billentyűleütések sorozatát
rögzítsed, és két billentyű
lenyomásával visszajátszd őket. Ez
ismétlődő feladatok automatizálására
használható. A makrórögzítés
elindításához nyomj
^K [-et, azután egy
számot 0-tól 9-ig. A státuszsorban megjelenik a (Macro n
recording...) [n-dik makró rögzítése] felirat.
Most gépeld be azt a billentyűsorozatot, amit szeretnél
ismételten végrehajtani. A begépelt parancsok
hatása most is a szokásos.
^K ]-lel állítsd
le a makró rögzítését.
^K
lenyomása után a rögzített makró
számával hajthatod végre a billentyűsorozatot.
Például, ha "**"-ot szeretnél
néhány sor elejére tenni, gépeld be:
^K [ ^A ** <lefelényíl>
^K ]
ami elindítja a makrórögzítést, a sor
elejére teszi a kurzort, beszúrja a "**"-ot, egy
sorral lejjebb viszi a kurzort, és befejezi a
rögzítést. Mivel a rögzített
billentyűlenyomások hatására a kurzor a
következő sorba kerül, a makrót ismételten
használhatjuk anélkül, hogy nekünk mozgatni
kellene a kurzort, ezt tartsuk szem előtt minden
makrórögzítésnél.
Ha úgy találod, hogy a rögzített makró
ismétlődő billentyűleütéseket
tartalmaz, a makrón belül rögzíthetsz másik
makrót, feltéve, hogy különböző
makrószámot használsz. Az előzőleg
rögzített makrókat is futtathatod az új
makrón belül.
Ismétlés¶
Az ismétlés paranccsal,
^K \-sel a kívánt
alkalommal megismételhetsz makrót, bármely más
szerkesztő parancsot vagy akár egy
közönséges karaktert. Nyomj
^K \-t, gépeld
be, hogy hányszor akarod ismételni a parancsot, és nyomd
meg a
Return-t. Most a következő általad megadott
szerkesztő parancsot ennyiszer fogja ismételni.
Például a szöveg következő 20 sorának
törléséhez gépeld be:
^K 20<Return>
^Y
Téglalap-kijelölő üzemmód¶
^T X-re a
^K B és
^K K parancsok nem
szövegfolyamot, hanem téglalapblokkot jelölnek ki. Ez az
üzemmód a szöveg oszlopainak mozgatására,
másolására, törlésére vagy
elmentésére használható. Az oszlopokat
szűrheted is a
^K / paranccsal - ha például
rendezni akarod őket. A fájl beszúrása parancsra,
a
^K R-re is hatással van.
A téglalap-kijelölő móddal együtt
használva hasznos a felülíró mód (
^T T). Felülíró módban a
téglalap nem a régi szöveg elé
szúródik be, hanem a helyére kerül. A
blokktörlő parancs (
^K Y) sem törli a
kijelölt téglalapot, hanem SZÓKÖZ-ökkel
és TAB-okkal írja felül. A felülíró
mód különösen hasznos a blokkszűrő
parancs (
^K /) használatánál, mivel megmarad a
kijelölt oszlop eredeti szélessége.
Tagek keresése¶
Ha sok forrásfájlból álló nagy C programot
szerkesztesz, a
ctags programmal
tags fájlt hozhatsz
létre. Ez a fájl tartalmazza a program szimbólumainak
listáját, és hogy melyik fájlban és melyik
pozíción definiálták őket. A
^K ;
parancs megkeresi a szimbólumot (függvényeket,
definiált konstansokat stb.), betölti az aktuális ablakba
a fájlt, amely tartalmazza a szimbólum
definícióját, és a kurzort a
definícióhoz viszi. A
^K ; rákérdez a
kívánt szimbólumra, de azt a szimbólumot
használja alapértékként, amin a kurzor
állt. Mivel a
^K ; parancs az aktuális ablakba
tölti be a definíciós fájlt, érdemes
előtte
^K O-val ketté osztani az ablakot, hogy egyszerre
látszódjon az eredeti és a definíciós
fájl.
Shellablakok¶
^K '-fal futtathatsz shellparancsot egy JOE-ablakban. Ha a kurzor a
shellablak végén áll (ha nem, használj
^K
V-t), bármit írsz, az az ablak helyett a shellnek
adódik át. A shell vagy a shellben végrehajtott parancsok
kimenete hozzáadódik a shellablakhoz (a kurzor követni
fogja ezt a kimenetet, ha a shellablak végén áll). Ez a
parancs shellparancsok eredményének - például a
make kimenetének, egy karakterlánc
fájlhalmazból való ki-
grep-pelése vagy egy
FTP-kapcsolat alkönyvtárlistája
eredményének rögzítésére
használható. Amellett a begépelhető karakterek, a
^C, a Backspace, a DEL, a Return és a ^D billentyűk
adódnak át a shellnek. Írd be az
exit parancsot a
shellkimenet rögzítésének
leállításához. Ha
^C-t nyomsz a
shellablakban, amikor a kurzor nem az ablak végén van, a shellre
végrehajtódik a
kill parancs..
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK¶
Ahhoz, hogy a JOE helyesen működjön, számos
más környezeti beállításnak helyesnek kell
lennie. A számítógép és a terminálod
közötti kapcsolat minőségét
(baud-értékét) helyesen kell beállítani,
hogy a JOE egyenletesen frissítse a képernyőt, és
engedélyezze, hogy az előregépelés
késleltesse a a képernyő
frissítését. Ennek
beállítására használd az
stty nnn
parancsot. Olyan közel kell állítani a kapcsolat
valódi minőségéhez, amennyire csak lehet.
Például, ha 1200 baudos modemmel csatlakozol, ezt az
értéket kell az
stty-nek megadni. Ha 14.4k-s modemmel
csatlakozol, de a terminálszerver, ahová csatlakoztál,
9600 bauddal csatlakozik a számítógéphez, a
sebességet 9600 baudra kell állítani. A 38400-as vagy
extb speciális baud-értéket a nagyon nagy
sebességű kapcsolat jelzésére
használják, úgymint memory mapped konzol vagy X-window
terminálemulátor. Ha nem tudod az
stty-nal
beállítani a valódi átviteli
minőséget (talán mert a modem
különböző értéken kommunikál
a számítógéppel, mint amennyivel a telefonvonalon
keresztül kommunikál), adhatsz helyette numerikus
értéket a
BAUD környezeti változónak
(
setenv BAUD 9600-at használj csh-ban,
BAUD=9600; export
BAUD-ot sh-ban).
A
TERM környezeti változót az általad
használt terminál típusára kell
állítani. Ha a terminálod mérete (sorok/oszlopok
száma) különbözik attól, mint amiről
a a TERMCAP- vagy TERMINFO-bejegyzés tanúskodik, az
stty
rows mm cols nn paranccsal (mm a sorok, nn az oszlopok száma)
vagy a
LINES és
COLUMNS környezeti
változókkal állíthatod be.
A JOE általában úgy gondolja, hogy a
számítógép és a terminálod
közötti flow controlt a ^S/^Q handshaking
valósítja meg (azaz, ha a számítógép
túl gyorsan küldi a karaktereket a terminálodra, a
terminálod ^S-t küld a kimenet
megállítására és ^Q-t a
helyreállítására). Ha a flow control out-of-band
vagy hardveres handshakinget használ, vagy ha a terminálod
elég gyors ahhoz, hogy állandóan lépést
tartson a számítógép kimenetével, és
szeretnéd a ^S/^Q billentyűket szerkesztő
parancsként használni, állítsd be a
NOXON
környezeti változót, hogy a JOE
megkísérelje kikapcsolni a ^S/^Q handshakinget. Ha a
számítógép és a terminálod
közötti kapcsolat nem használ handshakinget, és a
terminálod nem elég gyors ahhoz, hogy lépést
tartson a számítógép kimenetével,
állítsd be a
DOPADDING környezeti
változót, hogy a
JOE lelassítsa a kimenetet PAD
(tömítő) karakterek beszúrásával.
FÁJLNEVEK¶
Bárhol, amikor a JOE fájlnevet kér tőled,
akár a parancssorban, akár a szövegszerkesztőn
belül, ezt is begépelheted:
- !parancs
- Az adatokat egy shellparancsból olvassa, vagy egy shellparancsba
írja. Például joe '!ls'-sel az
alkönyvtárlistád másolatát
szerkesztheted, vagy ^K D !mail jhallen@world.std.com-mal a
szerkesztett fájlt elküldheted nekem.
- >>fájlnév
- Ez által a JOE hozzáfűzi a szerkesztett
szöveget a "fájlnév" végéhez.
- fájlnév,KEZDET,MÉRET
- Ez által egy fájl vagy eszköz rögzített
szakaszát éred el. A KEZDET-et és a
MÉRET-et decimálisan (pl. 123), oktálisan (pl.
0777) vagy hexadecimálisan (pl. 0xFF) adhatod meg.
Például joe /dev/fd0,508,2-vel
editálhatod Linuxon az első
hajlékonylemez-meghajtó 508. és 509. byte-ját.
- -
- Ezzel a szabványos bemenetről nyerheted az inputot, vagy a
szabványos kimenetre írhatod az eredményt.
Például parancscsőbe is rakhatod a joe-t: quota -v
| joe - | mail root, ha reklamálni akarsz az alacsony
kvótád miatt.
A joerc FÁJL¶
A
^T kapcsolók, a súgóképernyők
és a billentyűsorozatokhoz kötött
szerkesztő parancsok mind a JOE inicializációs
fájljában vannak definiálva. Ha erről a
fájlról (amely a
/etc/joe/joerc útvonalon
található) másolatot készítesz
$HOME/.joerc néven, kedved szerint testre szabhatod ezeket a
beállításokat. Az inicializációs
fájl szintaxisa magától értetődő,
és további útmutatás is található
benne.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS¶
A JOE-t Joseph H. Allen írta. Ha hibabejelentésed vagy
kérdésed van, küldd el őket e-mailen a
jhallen@world.std.com címre. Larry Foard (entropy@world.std.com)
és Gary Gray (ggray@world.std.com) is segítettek a JOE
megalkotásában.
VÁLTOZTATÁSOK¶
Változtatások Debianhoz Christian Linharttól
<chris@cosy.sbg.ac.at>. Ezek a változtatások csak
néhány fájl Debianban megváltozott helyét
érintik.
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Nagy Viktor <chaos@valerie.inf.elte.hu>