NÉV¶
less - a `more'-hoz hasonló megjelenítő
ÁTTEKINTÉS¶
less -?
less -V
less [-[+]aBcCdeEfgGiImMnNqQrsSuUVwX]
[-b bufs] [-h lines] [-j line] [-k keyfile]
[-{oO} logfile] [-p pattern] [-P prompt] [-t
tag]
[-T tagsfile] [-x tab] [-y lines] [-[z]
lines]
[+[+]cmd] [--] [filename]...
LEÍRÁS¶
A
less program hasonlít a
more -ra, de visszafele
való mozgást is engedélyez a fájlban, nemcsak
előremenőt. Továbbá a
less
számára nem szükséges a teljes bemeneti
fájl beolvasása az induláshoz, így nagy
szüvegfájloknál gyorsabban indul, mint a
szövegszerkesztők, azaz mint pl. a
vi. A
less a
`termcap'-ot (illetve néhány rendszeren a `terminfo'-t)
használja így sokféle terminálon képes
futni. Még `hardcopy' terminálokra is van korlátozott
támogatás. (Ilyen terminálokon az oldal tetejére
szánt sorokat egy `caret' jel vezeti be.)
A parancsok a
more és a
vi parancsain alapulnak. A
parancsokat egy decimális szám (továbbiakban `N')
előzheti meg, melyet a parancsok argumentumként
használhatnak.
PARANCSOK¶
A további leírásokban `^X' `Control-X'-et jelent, `ESC' az
`Escape' billentyűt (pl. `ESC-v' először az `Escape'
gomb, majd a `v' megnyomását jelenti.)
- h vagy H
- Segítség (help): a parancsok
összefoglalását jelenti. Ha más parancsneveket
elfelejtenénk, célszerű erre emlékezni.
- SPACE vagy ^V vagy f vagy ^F
- Ha N adott, akkor ennyi sorral előregörget,
különben egy képernyőnyivel. (Lásd a
`-z' opciót lentebb.) Amennyiben N nagyobb mint a
képernyő mérete, csak a görgetés
végeredményét jelzi. Figyelem: néhány
rendszer a ^V-t speciális karakternek veszi.
- z
- Ugyanaz, mint `SPACE', de ha N is adott, ez lesz az új
képernyőméret.
- ESC-SPACE
- Ugyanaz, mint `SPACE', de teljes képernyőnyit görget,
még akkor is, ha közben eléri a fájl
végét.
- RETURN vagy ^N vagy e vagy ^E vagy j vagy ^J
- Előregörget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort
megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a
képméret.
- d vagy ^D
- Fél képernyővel (vagy N sorral) görget
előre. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a
későbbi `d' és `u' parancsokhoz.
- b vagy ^B vagy ESC-v
- Visszafele görget egy oldallal (vagy N sorral). Lásd a `-z'
opciót. Amennyiben N nagyobb mint a képernyő
mérete, csak a görgetés
végeredményét jelzi.
- w
- Ugyanaz, mint `ESC-v', de ha N adott, ez lesz az új
képernyőméret.
- y vagy ^Y vagy ^P vagy k vagy ^K
- Visszafele görget 1 (vagy N) sort. Az összes N sort
megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a
képméret. Figyelem: néhány rendszer a ^Y-t
speciális karakterként kezeli.
- u vagy ^U
- Fél képernyővel (vagy N sorral) görget
visszafele. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a
későbbi `d' és `u' parancsokhoz.
- ESC-[
- Vízszintesen balra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor
működik a legjobban, ha a `-S' (sorlevágás)
opciót is használjuk.
- ESC-]
- Vízszintesen jobbra görget 8 (illetve N) karaktert. Akkor
működik a legjobban, ha a `-S' (sorlevágás)
opciót is használjuk.
- r vagy ^R vagy ^L
- Újrarajzolja a képernyőt.
- R
- Újrarajzolja a képernyőt, és eldob minden
pufferelt bemenetet. Hasznos, ha a fájl nézés
közben változik.
- F
- Előregörget, és megpróbál
továbbolvasni, még fájlvég esetén is.
Szokásosan ezt a parancsot a fájl végén
használjuk. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy olyan
fájl végét tartsuk megfigyelés alatt, amely a
nézés közben nő. (Viselkedése
hasonlít a `tail -f' parancshoz.)
- g vagy < vagy ESC-<
- A fájl első (illetve N-edik) sorára lép.
(Figyelem: lassú lehet, ha N nagy.)
- G vagy > vagy ESC->
- A fájl utolsó (illetve N-edik) sorára lép.
(Figyelem: lassú lehet, ha N nagy vagy ha N nem adott, de a
szabványos bemenetről, és nem fájlból
olvas a program.)
- p vagy %
- A fájl elejétől számítva a fájl
N százaléknyi részére lép. N-nek 0
és 100 között kell lennie.
- {
- Amennyiben egy nyitó kapcsos zárójel van az
éppen legfelsőként megjelenített sorban, a `{'
parancs a megfelelő záró `}'-jelhez visz. A
megfelelő záró jel az alsó sorban fog
látszani. Ha a felső sorban több `{' is van, az N
számmal adhatjuk meg, hányadiknak keressük a
párját.
- }
- Amennyiben egy záró kapcsos zárójel van az
éppen legalsóként megjelenített sorban, a `}'
parancs a megfelelő nyitó `{'-jelhez visz. A
megfelelő nyitó jel a felső sorban fog
látszani. Ha az alsó sorban több `}' is van, az N
számmal adhatjuk meg, hányadiknak keressük a
párját.
- (
- Ugyanaz, mint `{', de a sima zárójelre vonatkozik.
- )
- Ugyanaz, mint `}', de a sima zárójelre vonatkozik.
- [
- Ugyanaz, mint `{', de a szögletes zárójelre
vonatkozik.
- ]
- Ugyanaz, mint `}', de a szögletes zárójelre
vonatkozik.
- ESC-^F
- Ezt a parancsot két karakter kell kövesse, melyeket
zárójelpároknak vesz, és a felső sorban
található ``nyitó'' (sorrendben az első
megadott) karakterhez kikeresi a ``záró''
párját, a `{'-hez hasonlóan. Pl. "ESC ^F <
>" a felső sorbeli `<' jelhez tartozó `>'
jelet keresi meg.
- ESC-^B
- Az "ESC-^F" fordított párja: a záró
(második) karakterhez tartozó nyitó párhoz
görget vissza.
- m
- Egy kisbetűs karaktert beütve utána, megjelöli
az aktuális helyzetet azzal a betűvel.
- '
- (Aposztróf.) Egy kisbetűs karaktert beütve
utána, az ezzel a betűvel megjelölt helyzetbe
tér vissza. Egy újabb aposztróf
hatására visszatér arra a pontra, ahonnét az
utolsó "nagy" mozgásra utaló parancs ki
lett adva. Egy ezt követő `^' illetve `$' jel
hatására pedig a fájl elejére illetve
végére ugrik. A jelzéseket új fájl
vizsgálatakor is megőrzi, így ez a parancs bemeneti
fájlok közti váltásra is alkalmas.
- ^X^X
- Ugyanaz, mint az aposztróf.
- /minta
- Előrefele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is
adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos
kifejezés, ahogy azt az ed használja. A
keresés a második kijelzett sortól indul.
(Lásd még a `-a' és `-j' opciókat.)
Néhány karakternek speciális jelentése van, ha a
`minta' elején szerepel; a keresés típusát
módosítják, és nem magát a karaktert
jelentik:
- ^N vagy !
- Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a
mintához.
- ^E vagy *
- Több fájlban is keres, azaz ha a keresés eléri
az aktuális fájl végét illeszkedés
találat nélkül, a keresés a parancssorban
adott következő fájlban folytatódik.
- ^F vagy @
- A keresést a parancssorban adott első fájl
első sorától kezdi, az aktuálisan kijelzett
soroktól és a `-a' és `-j' opcióktól
függetlenül.
- ^K
- A mintához illeszkedő szövegeket kiemeli az
aktuális képernyőn, de nem lép az első
egyezésre.
- ^R
- Nem értelmezi a szabályos kifejezések
metakaraktereit, azaz egyszerű szöveg szerinti
keresést végez.
- ?minta
- Hátrafele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort. (Ha N is
adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos
kifejezés, ahogy azt az ed használja. A
keresés a legfelső kijelzett sor fölötti
sortól indul.
A `/'-hez hasonlóan itt is néhány karakternek
speciális jelentése van, ha a `minta' elején
szerepel:
- ^N vagy !
- Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a
mintához.
- ^E vagy *
- Több fájlban is keres, azaz ha a keresés eléri
az aktuális fájl elejét illeszkedés
találat nélkül, a keresés a parancssorban
adott megelőző fájlban folytatódik.
- ^F vagy @
- Az parancssorban utolsóként megadott fájl
utolsó sorától kezdve keres visszafelé,
függetlenül a kijelzéstől és a `-a'
illetve `-j' opcióktól.
- ^K
- Ugyanaz, mint az előre keresésnél.
- ^R
- Ugyanaz, mint az előre keresésnél.
- ESC-/minta
- Ugyanaz, mint "/*".
- ESC-?minta
- Ugyanaz, mint "?*".
- n
- Az előző keresés ismétlése. (N
megadása esetén az N. megfelelő sor keresése.)
Ha az előző keresést a ^N-nel
módosítottuk, akkor a mintához nem
illeszkedő sorokat keresi. Ha az előző
keresést a ^E-vel módosítottuk, akkor a
keresés a következő (előző)
fájlban folyatódhat. Ha az előző
keresést a ^R-rel módosítottuk, akkor a
keresés egyszerű szöveges keresés marad. Az
előző keresésbeli ^F és ^K-nak nincs
hatása.
- N
- Az előző keresés ismétlése
fordított irányban.
- ESC-n
- Az előző keresés ismétlése a
fájlhatárok átlépésének
engedélyezésével. Ugyanaz, mintha az
előző keresést a *-gal módosítottuk
volna.
- ESC-N
- Ugyanaz, mint "ESC-n", csak fordított
irányban.
- ESC-u
- A keresés során vett kiemeléseket megszünteti.
Amennyiben ez már korábban megtörtént ezzel a
paranccsal, visszakapcsolja a kiemelést. Minden keresési
parancs visszakapcsolja a kiemelést. (A kiemelés a `-G'
opcióval szintén kikapcsolható, ekkor sosem kapunk
kiemelést.)
- :e [fájlnév]
- Új fájl vizsgálata. Ha a ``fájlnév''
hiányzik, a parancssorból vett aktuális fájlt
vizsgálja újra. (Lásd a `:n' és `:p'
parancsokat lejjebb.) A százalékjel (%) a
fájlnévben az aktuális fájl nevével
helyettesítődik, a `#'-jel pedig az előzőleg
vizsgált fájl nevét jelenti. Két
egymást követő `%'-jel egyetlen `%'-jelet jelent,
hogy százalékjelet tartalmazó fájlnevek is
megadhatók legyenek. Hasonlóan `##' egyetlen `#'-jellel
helyettezítődik.
A megadott fájlnév a parancssori
fájlnévlistába beillesztésre kerül,
így a későbbi `:n' és `:p' parancsok ezt is
elérik. Amennyiben a fájlnév több fájlt ad
meg, mindegyik neve beillesztésre kerül, és a
vizsgálat az elsővel folytatódik.
- ^X^V vagy E
- Ugyanaz, mint :e. Figyelem: néhány rendszeren a ^V-nek
speciális jelentése van. Ilyen rendszereken ^V nem
használható.
- :n
- A következő fájl vizsgálatára ugrik. (N
megadása esetén az N. következőre.)
- :p
- Az előző fájl vizsgálatára ugrik. (N
megadása esetén az N. előzőre.)
- :x
- A parancssorban megadott első (illetve N.) fájl
vizsgálatával folytatja.
- = vagy ^G vagy :f
- A nézett fájlról ad némi
információt, azaz kiírja a nevét, a
sorszámot, és az alsó sor bájt
offszetjét. Ha lehetséges, kiírja a fájl
hosszát, a fájl sorainak számát, és az
utolsó sor előtti fájlrész
nagyságát a teljes mérethez viszonyítva
százalékokban.
- -
- A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének
jelét ez után írva, azon opció
beállítását változtatja meg, és
egy üzenetet ad az új
beállításokról.
Ha egy opciónak argumentuma is van (pl. `-b' és `-h' esetén
numerikus, vagy `-P' és `-t' esetén string), az opció
betűje után beírható. Ha nincs új
érték megadva, az aktuális beállítás
íródik ki, és változás nem
tórténik.
- -+
- A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének
jelét ez után írva, azon opció
értékét az alapértelmezettre
állítja vissza, és erről üzenetet
küld. (A "-+ X" parancs ugyanazt csinálja,
mint a parancssori "-+ X".) Nem működik
string-értékű opciókra.
- --
- A parancsori opciók (lásd lejjebb) valamelyikének
jelét ez után írva, azon opció
értékét az alapértelmezett
"ellentétére" állítja vissza,
és erről üzenetet küld. (A "--
X" parancs ugyanazt csinálja, mint a parancssori
"- X".) Nem működik numerikus vagy
string-értékű opciókra.
- _
- (Aláhúzásel.) A parancsori opciók (lásd
lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva,
üzenetet küld az opció pillanatnyi
beállításáról. Az opció
beállítása nem változik.
- +cmd
- A `cmd' parancs ezután minden új fájl
megvizsgálásakor végrehajtódik. Pl. `+G' azt
eredményezi, hogy a less minden fájlt a
végén kezd kijelezni, és nem az elején.
- V
- A futó less verziószámát adja.
- q vagy Q vagy :q vagy :Q vagy ZZ
- Kilép a less programból.
A következő 4 opció érvényessége az
aktuális installációtól függ.
- v
- Egy szövegszerkesztőt hív meg az aktuálisan
nézett fájl szerkesztésére. A
szövegszerkesztőt a ``VISUAL'' környezeti
változóból veszi, vagy ha az nincs, akkor az
``EDITOR'' nevűből, illetve ha ez sincs, az
alapértelmezett ``vi''-t használja. Lásd még a
``LESSEDIT'' leírását a ``PROMPTS'' fejezet
alatt.
- ! burok-parancs
- Meghív egy burkot (shell), hogy a burok-parancsot lefuttassa. A
fájlnevekben levő százalékjel (%) az
aktuális fájl nevével lesz helyettesítve, a
`#' jel pedig az előzőekben vizsgált fájl
nevével. "!!" megismétli az előző
burok-parancsot. "!" parancs nélkül egy
burokhívást eredményez. Unix rendszereken a
burokhívást a ``SHELL'' környezeti
változó alapján végzi, illetve annak
hiánya esetén az ``sh''-t hívja meg. MS-DOS és
OS/2 rendszerekben a burok a szokásos parncsfeldolgozó.
- | <m> burok-parancs
- Itt <m> tetszőleges jelölő karaktert jelent. A
bemeneti fájl az aktuális képernyő
tetején látható és az ``<m>''
által meghatározott sorok közti részét
a burok-parancshoz csövezi. <m> lehet `^' vagy `$' is, amik
rendre a fájl elejét illetve végét jelentik.
Ha <m> értéke `.' vagy újsorjel, az
aktuális képernyőt csövezi.
- s fájlnév
- A bemenetet egy fájlba menti. Ez csak akkor működik,
ha a bemenet egy cső, nem pedig rendes fájl.
OPCIÓK¶
Az alábbiakban a parancssori opciók leírása
következik. Legtöbbjük a
less futása
közben is átállítható a "-"
paranccsal.
A ``LESS'' környezeti változó értékei is
opcióként kerülnek feldolgozásra, azaz pl. ha nem
akarjuk mindig beírni, hogy "less -opciók ..." minden
egyes
less híváskor, tehetjük a
következőket:
csh esetén:
setenv LESS "-opciók"
vagy
sh esetén:
LESS="-opciók"; export LESS
A környezeti változó a parancssor előtt kerül
feldolgozásra, így a parancssori opciók
felülbírálhatják a ``LESS''
értékét. Ha egy opció megjelenik a ``LESS''
tartalmában, vissza lehet állítani az
alapértékét a "-+" parancssori opcióval.
A string argumentumú opciók (pl. `-P') esetén egy
dollárjel ($) használható a string végének
jelölésére.
- -?
- Ez az opció egy összegzést ír ki a less
által elfogadott parancsokról. (Ugyanaz, mint a `h'
parancs.) Amennyiben a használt burok értelmezi a
kérdőjelet, szükséges lehet idézni a
következő módon: "-\?".
- -a
- A keresést az utolsó kijelzett sor utántól
indítja. Alapértelmezés szerint ugyanis a
keresés a második kijelzett sortól indul, illetve az
utolsó találatot jelzett sortól (lásd `-j'
opció).
- -bn
- A pufferek számát adja meg, amiket a less az egyes
fájlokhoz használ. A pufferek 1K méretűek,
és alapértelmezés szerint 10 puffert foglal le
fájlonként, kivéve ha a fájl egy
csőből jön. (Lásd `-B' opció.)
- -B
- Alapértelmezés szerint a csőből olvasott
adatok olvasása esetén a pufferek lefoglalása
automatikusan, igény szerint történik. Sok adat
csőből olvasása esetén ez nagy
memőriafoglalást eredményez. A `-B' opció
kikapcsolja ezt az automatikus foglalást, és csak a `-b'-vel
meghatározott számú puffert fog használni a
program. Figyelem: `-B' hibás kijelzést
eredményezhet, mert csak az aktuálisan vizsgált
fájlrész marad a memóriában, a régebbi
adatok elvesznek. (Tehát nem érdemes használni, ha
visszalapozást is akarunk egy cső kimenetében.)
- -c
- A teljes képernyő újrarajzolásokat
felülről lefele végzi. Alapértlemzés
szerint ugyanis az újrarajzolások alulról
történő görgetéssel
történnek.
- -C
- Ugyanaz, mint `-c', de az újrarajzolás előtt
törlés is történik.
- -d
- Ez az opció elnyomja azokat a hibaüzeneteket, amelyek buta
terminálokon keletkeznek azzal kapcsolatban, hogy bizonyos
funkciók nem érhetők el a terminálon. (Pl.
képernyőtörlés, visszafele
görgetés.) Viselkedésbeli változást
tehát nem okoz, csak a hibaüzeneteket mellőzi.
- -Dxszín
- (Csak MS-DOS esetén.) A kijelzett szöveg
színét állítja be. x egyetlen karakter,
mely a színezendő szöveg típusát
jelenti: `n'=normál szöveg, `s'=`standout', `d'=vastag,
`u'=aláhúzott, `k'=villogó. szín egy
ponttal elválasztott számpár, ahol az első
szám az előtér- a második a
háttérszínt adja meg. Egyetlen n szám
megadása ugyanaz, mint n.0.
- -e
- Azt eredményezi, hogy a less automatikusan kilép, ha
másodszor éri el a fájl végét.
(Alapértelmezés szerint csak a "q"-val lehet
kilépni.)
- -E
- Azt eredményezi, hogy a less automatikusan kilép, ha
eléri fájl végét.
- -f
- A nem szabályos fájlokat is mindenképpen megnyitja.
(Nem szabályos fájl a könyvtár és az
eszközfájl.) Elnyomja a bináris fájlra
utaló figyelmeztetést is. Alapértelmezés
szerint a less visszautasítja ezen fájlok
megnyitását.
- -g
- Alapértelmezetten a less minden stringet kiemel, mely
illeszkedik az utolsó kereséshez. Ez az opció azt
állítja be, hogy csak az utolsó keresési
parancs által megadott egyetlen string lesz kiemelve. Ez egy kicsit
gyorsabbá teszi a less futását.
- -G
- Ez az opció minden kiemelést letilt a
keresésekkor.
- -hn
- A visszagörgetés maximális sorszámát
állítja be. Amennyiben n sornál többet
kellene visszagörgetni, a képernyőt
újrarajzolja. (Ha a terminál nem támogatja a
visszagörgetést, `-h0' beállítás lesz
feltételezve.)
- -i
- Azt eredményezi, hogy a keresés esetfüggetlen lesz,
azaz a nagy- és kisbetűket azonsonak veszi. Ez az
opció hatását veszíti az olyan
mintákra, melyekben nagybetű is van.
- -I
- Ugyanaz, mint `-i', de a mintabeli nagybetűk esetén is
esetfüggetlen marad a keresés.
- -jn
- A képernyő azon sorát adja meg, ahányadikra a
"célsort" pozícionálni kell. A
célsor a keresés, sorszámra ugrás,
fájlszázalékra ugrás vagy bejelölt
pozícióra ugrás eredményeként
adódik. A képernyősort egy szám ( n)
adja meg: a felső sor száma 1, a
következőé 2, stb. A szám lehet negatív
is: -1 az alsó látható sort, -2, az e
fölöttit, stb. jelenti.
Amennyiben a `-j' opció használatban van, a keresések a
célsor után kezdődnek. Pl. "-j4" esetén
a célsor a képernyő negyedik sora, és a
keresés az ötödik sortól kezdődik.
- -kfájlnév
- Azt eredményezi, hogy a less megnyitja a megadott
fájlt és lesskey (1) fájlként
értlemezi. A `-k' opció többször is
használható. Amennyiben a LESSKEY környezeti
változó létezik, vagy egy `lesskey' fájl a
standard helyen található (lásd a
BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK fejezetet), ezeket is
lesskey fájlként kasználja.
- -m
- A less -t bőbeszédű (a more-hoz
hasonló) üzemmódra állítja, azaz a
promptnál mindig kijelzi a fájlbeli pozíciót a
fájlméret százalékában.
(Alapértelmezés szerint a prompt csak egy
kettőspont.)
- -M
- Ennek hatására a less még a
more-nál is bőbeszédűbb promptot
ad.
- -n
- Elhagyja a sorszámokat. Az alapértelmezett viselkedés
(a sorszámok használata) néha nagyon
meglassíthatja a less futását,
különösen nagy bemeneti fájlok
esetében. Ezt küszöböli ki ez az opció.
A sorszámok használata azt jelenti, hogy a sor
számát a bőbeszédű prompt és az
`=' parancs megjeleníti, és a `v' parancs az aktuális
sorszámot átadja a szövegszerkesztőnek.
(Lásd még a LESSEDIT-ről mondottakat lejjebb.)
- -N
- Azt eredményezi, hogy a kijelzéskor minden sor elején
kiíródik a sor száma is.
- -ofájlnév
- Azt eredményezi, hogy a less a bemeentét a
megnevezett fájlba másolja a nézés
során. Ez csak akkor kerül alkalmazásra, ha a bemenet
egy csó, nem pedig rendes fájl. Ha a fájl már
létezik, a less megerősítésre
vár a felülírással kapcsolatban.
- -Ofájlnév
- Ugyanaz, mint `-o', de visszakérdezés nélkül
felülírja az esetleg létező fájlt.
Ha nem lett `log fájl' megadva, a `-o' és `-O' opció a
less belsejéből is használható log
fájl megadására. Az "s" parancs
egyenértékű a `-o' less -en belüli
megadásával.
- -pminta
- A `-p' opció egyenértékű a +/minta
megadásával, azaz megmondja a less -nek, hogy a
minta fájlbeli első
előfordulásánál kezdjen.
- -Pprompt
- Lehetőséget ad a három prompt stílus
testreszabására. Szokásosan ez az opció a LESS
környezeti változóban szerepel, nem pedig minden
parancssori less indításkor. Ezt az opciót a
LESS utolsó opciójaként kell megadni, vagy
dollárjellel kell zárni. A `-Ps' utáni string az
alapértelmezett (rövid) promptot adja meg, a `-Pm' a
közepeset, a `-PM' pedig a hosszút. `-Ph' a
segítő képernyő promtját, `-P=' pedig
az `=' parancs által kiírt üzenetet adja meg. A
megadott stringek betűkből és speciális
escape-sorozatokból állhatnak. (Lásd a PROMPTOK
fejezetet lejjebb.)
- -q
- Viszonylag csendes (quiet) működésre kapcsol: a
terminál csengője csendes marad ha a görgetés
túlhaladna a fájl végén vagy elején. Ha
a terminálnak van "látható csengője"
(visual bell), azt használja. Néhány más hiba
(pl. érvénytelen karakter beírása)
esetén továbbra is használja a csengőt.
- -Q
- Teljesen csendes üzemmód: a csengő sohasem
szól.
- -r
- Azt eredményezi, hogy a "nyers" (raw)
vezérlőkarakterek közvetlen kijelzésre
kerülnek. Alapértelemzés szerint a
vezérlőkaraktereket a `^' jellel jelöli, azaz pl. a
Control-A (oktális 001) megjelenítése:
"^A". Figyelem: a `-r' használata esetén a
less nem tudja a mindenkori megjelenést teljesen
ellenőrizni, hisz azt a közvetlenül
megjelenített fájlbeli vezérlőkarakterek is
befolyásolhatják. Ezért
különféle problémák adódhatnak,
pl. hosszú sorokat rossz helyen törhet el a program.
- -s
- Egymás utáni üres sorokat egyetlen üres
sorrá von össze. Hasznos pl. nroff kimenet
nézésekor.
- -S
- A képernyőszélességnél hosszabb sorok
levágását eredményezi a
"hajtogatás" helyett, azaz a sor hátralevő
része egyszerűen figyelmen kívül lesz hagyva.
(Alapértelmezés szerint a hosszú sorokat hajtogatja,
azaz a maradék részeket a következő sorokban
helyezi el.)
- -ttag
- A `-t' opció, melyet egy `tag' követ, az azt a `tag'-ot
tartalmazó fájlt fogja szerkeszteni. Ennek
működéséhez egy "tags" nevű
fájlnak kell léteznie az aktuális
könyvtárban, melyet előzőleg a ctags
(1) paranccsal építettünnkn fel. Ez az opció a
less -en belülről is használható a -
parancs segítségével egy új fájl
megvizsgálására. A ":t" parancs
egyenértékű a `-t' less -en belüli
megadásával.
- -Ttagsfájl
- A "tagsfájl"-t használja a "tags"
nevű helyett.
- -u
- Azt eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek (carriage return)
és a visszatörlések (backspace) nyomtatható
karakterként kerülnek értelmezésre, azaz a
terminálra lesznek küldve, ha megjelennek a bemenetben.
- -U
- Azt eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek, a tabulátorok
és a visszatörlések
vezérlőkarakterekként kerülnek
értelmezésre, azaz a `-r' által meghatározott
módon kerülnek értelmezésre.
Alapértelmezés szerint, amikor is sem `-u' sem `-U' nem adott,
az aláhúzásjelek melletti
visszatörlések speciálisan kerülnek
értelmezésre: a terminál lehetőségeit
használva aláhúzott szöveg jelenik meg.
Hasonlóan: két azonos karakter közti
visszatörlés ``felülütött''
szöveget jelent, amit a terminál vastagon jelenít meg
(ha tud). A többi visszatörlés
alapértelmezés szerint törlődik az
előtte levő karakterrel együtt.
Az újsor (newline) utáni kocsivissza-jelek
törlődnek, a többi kocsivissza-jel a `-r'-nek
megfelelően kerül értelmezésre.
Felülütött és aláhúzott
szövegekre is vonatkozik a keresés, ha `-u' vagy `-U' nincs
mekapcsolva.
- -V
- Kijelzi a less verziószámát.
- -w
- Azt eredményezi, hogy a fájlvég kijelzése
után üres sorok kerülnek kiírásra az
alapértelmezett `~'-jel helyett.
- -xn
- A tabulátorpozíciókat (tab stops) minden n.
pozícióra helyezi. Alapértelmezés szerinti
érték a 8.
- -X
- Nem engedi a termcap inicializáló és
deinicializáló strinek terminálra
küldését. Ez néha szükséges, ha
a deinicializálás vala szokatlant (pl.
képernyőtörlést) csinál.
- -yn
- Megadja az előregörgetés maximális
sorszámát. Ha ennél többet kellene
előregörgetni, inkább újrarajzolja a teljes
képernyőt. A `-c' vagy `-C' opciók
használhatók a képernyő felülről
való újrarajzolására ha
szükséges. Alapértelmezés szerint minden
előremozgás görgetést okoz.
- -[z]n
- Az alapértelmezett görgetett ablakméretet n
sorra állítja be. Az alapértelmezés egy teljes
képernyő. A `z' és `w' parancsok is
használhatók ilyen célból. A `z'
elhagyható a more -ral való kompatbilitás
miatt. Amennyiben az n szám negatív, azt jelzi, hogy
az ablakméret hány sorral legyen kevesebb a
képernyő méreténél.
Például ha a képernyő 24 soros, -z-4 a
görgetett ablakméretet 20 sorra állítja be,
és ha a képernyő 40 sorosra lesz
átméretezve, a görgetett ablakméret
automatikusan 36 sornyi lesz.
- --
- A "--" parancssori argumentum az opcióargumentumok
végét jelzi. Minden ezutáni elem a parancssorban
fáljnévként kerül feldolgozásra.
Hasznos lehet, ha a fájlnév `-' vagy `+' jellel
kezdődik.
- +
- Ha egy parancssori argumentum `+' jellel kezdődik, az opció
hátralevő része less parancsként
kerül végrehajtásra a fájl viszgálata
elején. Például `+G' azt eredményezi, hogy a
less a fájl végét mutatja
először, nem az elejét. Másik példa:
`+/xyz' az első olyan sornál kezdi a vizsgálatot,
mely tartalmazza `xyz'-t. Speciális esetként
`+<szám>' úgy működik, mint
`+<szám>g', azaz a megadott számú sorra ugrik.
(Lásd a `g' parancsnál.)
Amennyiben az opció `++'-szal kezdődik, a parancsok minden
vizsgált fájlra vonatkozni fognak, nemcsak az elsőre. A
korábban leírt `+' parancs is használható az
összes fájl bevezető parancsainak
beállítására vagy
megváltoztatására.
SORSZERKESZTÉS¶
Amikor a képernyő alján egy parancssort
gépelünk (pl. egy fájlnevet a :e parancshoz, vagy egy
mintát a kereséshez), bizonyos billentyűk a parancssor
manipulálására használható. A
legtöbb parancsnak létezik szögletes
zárójelbe ( [ ] ) tett formája is, mely akkor
használható, ha a billentyű nem létezik az adott
billentyűzeten. (Ezek a zárójeles változatok nem
működnek MS-DOS alatt.) Ezen speciális jelek
bármelyike betű szerint bevihető a `^V' vagy `^A'
karakterek használatával. Egy fordított törtvonal
(backslash) beviteléhez két fordított törtvonalat
kell egymás után beírni.
- BALRANYÍL [ ESC-h ]
- Egy hellyel balra viszi a kurzort.
- JOBBRANYÍL [ ESC-l ]
- Egy hellyel jobbra viszi a kurzort.
- ^BALRANYÍL [ ESC-b vagy ESC-BALRANYÍL ]
- (Azaz, CONTROL és BALRANYÍL egyszerre.) Egy szóval
balra viszi a kurzort.
- ^JOBBRANYIL [ ESC-w vagy ESC-JOBBRANYÍL ]
- Egy szóval jobbra viszi a kurzort.
- HOME [ ESC-0 ]
- A sor elejére viszi a kurzort.
- END [ ESC-$ ]
- A sor végére viszi a kurzort.
- VISSZATÖRLÉS (BACKSPACE)
- A kurzortól balra álló karakter
törlése, illetve a parancs törlése, ha a
parancssor üres.
- TÖRLÉS (DELETE) vagy [ ESC-x ]
- A kurzor alatti karakter törlése.
- ^VISSZATÖRLÉS [ ESC-VISSZATÖRLÉS ]
- A kurzortól balra álló szó
törlése.
- ^TÖRLÉS [ ESC-X vagy ESC-TÖRLÉS ]
- A kurzor alatt álló szó törlése.
- FELFELENYÍL (UPARROW) [ ESC-k ]
- Az előző parancssor visszahozatala.
- LEFELENYÍL (DOWNARROW) [ ESC-j ]
- A következő parancssor visszahozatala.
- TAB
- A kurzortól balra álló részleges
fájlnév kiegészítése. Ha több
illeszkedés is van, az elsőt írja ki, és az
ismételt `TAB'-ok az illeszkedő nevek között
görgetnek ciklikusan.
- BACKTAB [ ESC-TAB ]
- Ugyanaz, mint `TAB', de a másik irányban görget az
illeszkedő fájlnevek között.
- ^L
- A kurzortól balra álló részleges
fájlnév kiegészítése. Ha több
illeszkedés is van, mindet beírja a parancssorba, ha
beleférnek.
- ^U (Unix) vagy ESC (MS-DOS)
- A teljes parancssor törlése, illetve a parancs
semlegesítése, ha a parancssor üres. Amennyiben Unix
alatt az alapértelmezett `^U' sor-irtó (line-kill) karaktert
kicseréltük másra, az a karakter lesz
használva.
BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK¶
A
lesskey (1) program segítségével saját
parancsok definiálhatók a
less -hez. Ez a program egy
`lesskey' fájlt hoz létre, mely a parancsbillentyűk
és a végrehajtandó akciók közti kapcsolatot
határozza meg. A
lesskey arra is használható, hogy
megváltoztassuk a sorszerkesztő billentyűket és
környezeti változókat állítsunk be.
Ha a `LESSKEY' környezeti változó létezik, a
less azt fogja a `lesskey' fájl neveként
használni. Másképpen a
less standard helyeken
keresi a `lesskey' fájlt: Unix alatt a "$HOME/.less", MS_DOS
alatt a "$HOME/_less" vagy ha ez nem található, a
"_less" fájlt használja, ha ilyen létezik a
`PATH' környezeti változó által tartalmazott
könyvtárak valamelyikében. OS/2 alatt a
less a
"$HOME/less.ini"-ben keresi a `lesskey' fájt, illetve ha ez
nem található, az `INIT' tartalmában felsorolt
könyvtárkban keres egy "less.ini" fájlt. Ha ott
sem talált, akkor a `PATH' által megadott
könyvtárakban folytatja a keresést. Lásd
még a
lesskey kézikönyv lapját.
A
less -hez definiálható bemeneti
előfeldolgozó program. Mielőtt a
less megnyit egy
fájlt, először lehetőséget ad a bemeneti
előfeldolgozónak a kijelzendő fájl
tartalmának megváltoztatására. Ilyen
előfeldolgozó egyszerűen bármilyen
végrehajtható program (vagy shell szkript) lehet, mely a
fájl tartalmát egy másik fájlba, az ún.
helyettesítő fájlba írja. A
helyettesítő fájl tartalma kerül
valójában kijelzésre az eredeti helyett, habár ez
a felhasználó felé úgy látszik, hogy az
eredeti fájlt mutatja a program.
A bemeneti előfeldolgozó egyetlen argumentumot kell fogadjon, az
eredeti fájl nevét, ahogy azt a felhasználó
megadta. Ezután létrehozza a helyettesítő
fájt, és ennek nevét a szabványos kimenetre kell
írja. Ha az előfeldolgozó nem adja meg a
helyettesítő fájl nevét, a
less az eredeti
fáljt használja.
A bemeneti előfeldolgozó nem kerül meghívásra
a szabványos bemenet nézésekor.
A bemeneti előfeldolgozó beállítására
a `LESSOPEN' környezeti változó
használható, amely az előfeldolgozó
meghívásának parancssorát kell tartalmazza. Ezen
parancssornak tartalmaznia a kell a "%s" stringet, melyet a
less az eredeti fájlnévvel helyettesít, amikor az
előfeldolgozót meghívja.
Amikor a
less olyan fájlt zár be, amely
megnézéséhez bemeneti előfeldolgozó lett
használva, egy bemeneti utófeldolgozó (postprocessor) is
meghívásra kerül, amely feltehetően
néhány kívánatos takarítási
műveletet (mint pl. az előbbi helyettesítő
fájl törlése) végez. Ez az
utófeldolgozó két argumentumot kap: az eredeti és
a helyettesítő fájl nevét.
Utófeldolgozó beállításához a
`LESSCLOSE' környezeti változónak kell
értéket adni, mely az utófeldolgozót
meghívó parancssort definiálja. Ez a parancssor
kétszer tartalmazhatja a "%s" stringet, melyek
közül az első az eredeti, a második a
helyettesítő fájl nevével lesz
helyettesítve.
Például a legtöbb Unix rendszeren a következő
két szkript megengedi, hogy a fájlokat
tömörített formában tárolhassuk, de a
less közvetlenül megmutassa őket:
lessopen.sh:
#! /bin/sh
case "$1" in
*.Z) uncompress -c $1 >/tmp/less.$$ 2>/dev/null
if [ -s /tmp/less.$$ ]; then
echo /tmp/less.$$
else
rm -f /tmp/less.$$
fi
;;
esac
lessclose.sh:
#! /bin/sh
rm $2
Ezen szkriptek használatához olyan helyre kell őket tenni,
ahol végrehajthatók, és alkalmazni kell a
LESSOPEN="lessopen.sh %s" illetve
LESSCLOSE="lessclose.sh %s %s"
beállításokat. Ehhez hasonlóan persze bonyolultabb
szkriptek is írhatók pl. más típusú
tömörített fájlok kezelésére.
A bemeneti előfeldolgozót úgy is
beállíthatjuk, hogy a fájl adatait
átcsövezze a
less -nek aheleyett, hogy az adatokat egy
helyettesítő fájlba tenné le. Ez
például megóvhat attól, hogy a teljes fájl
kitömörítését megvárjuk,
mielőtt a fájl elejét megláthatnánk. Az
ilyen bemeneti előfeldolgozót bemeneti csőnek
nevezzük. A bemeneti cső a helyettesítő
fájl nevének stabndard kimenetre írása helyett a
helyettesítő fájl teljes tartalmát írja ki
a szabványos kimenetére. Ha a bemeneti csőnem ír
egyetlen karaktert sem a szabványos kimenetére, akkor a
less az eredeti fájlt mutatja meg.
A bemeneti cső használatához a LESSOPEN tartalmának
első karaktere a függőleges vonal (`|'-jel) kell legyen.
Például a legtöbb Unix rendszeren a következő
szkript az előző példához hasonlóan fog
működni:
lesspipe.sh:
!# /bin/sh
case "$1" in
*.Z) uncompress -c $1 2>/dev/null
;;
esac
Ezen szkript használatához a szkriptet olyan helyre kell tenni,
ahol végrehajtható és a LESSOPEN="|lesspipe.sh
%s" beállítást kell használni. Bemeneti
cső használata esetén értelemszeűen nem
szükséges az utófeldolgozó használata, hisz
nincs helyettesítő fájl. Ebben az esetben a LESSCLOSE
által megadott utófeldolgozónak "-" lesz
átadva, mint a helyettesítő fájl neve.
NEMZETI KARAKTERKÉSZLETEK¶
A bemeneti fájlok karaktereit három típusra bonthatjuk:
- normális karakterek
- ezek közvetlenül kiírhatók a
képernyőre.
- vezérlő karakterek
- nem jelezhetők ki közvetlenül, de
várhatóan előfordulhatnak normális
szövegfájlokban, mint pl. a visszatörlés vagy
a tabulátor.
- bináris karakterek
- nem jelezhetők ki közvetlenül és nem is
várható, hogy szövegfájlokban
előfordulnak.
Egy "karakterkészlet" egyszerűen azt adja meg, mely
karaktereket kell normális-, vezérlő- illetve
bináris karakternek tekinteni. A `LESSCHARSET' környezeti
változóhasználható a karakterkészlet
beállítására. Ennek lehetséges
értékei:
- ascii
- Az alapértelmezett karakterkészlet. `BS', `TAB', `NL', `CR'
és a soremelés karakterek a vezérlőkarakterek,
a 127 és 255 közötti kódúak
binárisak, a többi pedig normális.
- latin1
- Az ISO 8859/1 karakterkészletet választja ki. A `latin1'
ugyanaz, mint az `ascii', csak a 161 és 255 közötti
kódtartományban is normálisnak veszi a
karaktereket.
- dos
- Az MS-DOS-nak megfelelő karakterkészletet ad meg.
- koi8-r
- Orosz karakterkészletet ad meg.
- next
- A NeXT számítógépeknek megfelelő
karakterkészletet ad meg.
Különleges esetekben a
less testreszabott
karakterkészlettel is használható. Ebben az esetben a
`LESSCHARDEF' környezeti változót kell használni a
karakterkészlet definíciójához. Ez egy olyan
stringet kell tartalmazzon, melynek minden karaktere egy karaktert
reprezentál a karakterkészletből. A "." jelenti
a normális, a "c" a vezérlő, a "b" a
bináris karaktereket. Ismétlés jelzésére
decimális számokat használhatunk. Például
"bccc4b." azt jelenti, hogy a 0 kódú karakter
bináris, az 1, 2 és 3 kódúak
vezérlő-, a 4, 5, 6 és 7 kódúak
bináris-, a 8-as pedig normális karakter. Az utolsó
karatker látal megadott típus érvényes a
további karakterkódokra is, azaz példánkban a
9-től 255-ig eső karakterek is normálisként
lesznek kezelve. (Ez a példa természetesen nem
feltétlenül egy valódi karakterkészletet
reprezentál.)
A következő táblázat azon `LESSCHARDEF'
értékeket jeleníti meg, melyek a `LESSCHARSET'
lehetséges értékeinek felelnek meg.
ascii 8bcccbcc18b95.b
latin1 8bcccbcc18b95.33b.
dos 8bcccbcc12bc5b95.b.
koi8-r 8bcccbcc18b95.b128.
next 8bcccbcc18b95.bb125.bb
Ha sem a LESSCHARSET, sem a LESSCHARDEF nem rendelkezik értékkel,
de a rendszer biztosítja a
setlocale interfészt, a
less a `setlocale'-t használja a karakterkészlet
megállapítására. (A setlocale-t a LANG vagy az
LC_TYPE környezeti változó érétkén
keresztül vezérelhetjük.)
A vezérlő- és a bináris karaktereket kiemelve
(inverz állapotban) jelzi ki a
less. Minden ilyen karaktert
lehetőleg a `^'-jelöléssel (caret notation)
jelenít meg a program, ha tud, azaz pl. `^A' jelenti `control-A'-t. Ezt
a jelölést akkor használja, ha a 0100 bit
invertálása nyomtatható karaktert eredményez.
Másképp a karakter hexadecimálisan, `<' és
'>' zárójelek közt jelenik meg.
Ez a formátum megváltoztatható a `LESSBINFMT'
környezeti változóval. A `LESSBINFMT' egy `*' jellel
és egy kijelzési jellemzőt jelentő karkaterrel
kezdődhet: "*k" a villogó, "*d" a vastag,
"*u" az aláhúzott, "*s" a kiemelt, és
"*n" a normális. Ha a LESSBINFMT nem `*'-gal kezdődik,
normál kijelzést tételez fel. A LESSBINFMT maradék
része egy string, mely egy `printf' stílusú
escape-sorozatot tartalmazhat, azaz egy `%' jelet, melyet x, X, o, d stb.
követ. Például ha a LESSBINFMT értéke
"*u[%x]", a bináris karakterek aláhúzva,
hezadecimálisan, szögletes zárójelben jelenenk
meg. Ha a LESSBINFMT nem létezik, az alapértelmezett
megadás "*d<%X>".
PROMPT-OK¶
A `-P' opció megengedi a propmt testreszabását. Az ezen
opción keresztül megadott string fogja az eredeti prompt
stringet helyettesíteni. Ezen stringen belül
néhány karakternek speciális jelentése lesz. A
prompt működése viszonylag bonyolult, hogy
eléggé rugalmas lehessen, de a felhasználónak nem
kell a részleteket megértenie a személyre szabott propmt
stringek összeállításához.
A
%<karakter> kombináció a karakter
értékétől függően lesz kifejtve. A
használható karakterek:
- %bX
- Az aktuális bemeneti fájl bájt offset-jével
lesz helyettesítve. A `b'-t egy karakter követheti (fent ez
X), amely azt a sort adja meg, amelynek az
offset-jéről van szó. Ha ez a karakter `t', a
felső sor offset-je, ha 'm', a középső
soré, ha `b', az alsó soré, ha `B', akkor az
alsó sort követő soré, ha `j', akkor a
"célsoré" kerül kijelzésre. (A
célsorral kapcsolatban lásd a `-j' opciót.)
- %B
- Az aktuális bemeneti fájl mérete.
- %E
- A szövegszerkesztő nevét jelenti. (A VISUAL vagy az
EDITOR környezeti változó alapján. Lásd
a LESSEDIT-nél mondottakat fent.)
- %f
- Az aktuális bemeneti fájl neve.
- %i
- Az aktuális bemeneti fájl indexe a bemeneti fájlok
listájában.
- %lX
- A bemeneti fájlon belüli sorszámot jelenti. A
használandó sort a X karakter adja meg a `%b'-hez
hasonlóan.
- %L
- A bemeneti fájl utolsó sorának sorszáma.
- %m
- A bemeneti fájlok száma.
- %pX
- Az aktuális bemeneti fájlon belüli
pozíció a fájlméret
százalékában. A használandó sort a
X karakter adja meg a `%b'-hez hasonlóan.
- %s
- Ugyanaz, mint %B.
- %t
- A bevezető szóközök elhagyása.
Általában a string végén
használják, de akárhol megjelenhet.
- %x
- A bemeneti fájlok listájának következő
fájlneve.
Ha egy tag ismeretlen (pl. ha a bemenet egy cső, akkor nem adható
meg a méret), kérdőjel jelenik meg a megfelelő
helyen.
A prompt string formátuma bizonyos feltételektől
függően megváltoztatható. Egy
kérdőjel és egy azt követő karakter
"IF"-hez hasonlóan működik: a
következő karaktertől függően egy
feltételt értékel ki. Ha a feltétel igaz, minden
ezutáni karakter a következő kettőspontig a propmt
része lesz. Ha a feltétel hamis, ezek a karakterek figyelmen
kívül lesznek hagyva. A kérdőjel és a
kettőspont közti vessző jelentése "ELSE"
(különben); az ezt követő karakterek a
következő kettőspontig a feltétel hamissága
esetén kerülnek be a promptba. A feltételkarakterek (a
kérdőjel után) az alábbiak lehetnek:
- ?a
- Igaz, ha már történt karakterbeillesztés a
promptba az eddigiekben.
- ?bX
- Igaz, ha a megadott sor bájt offset-je ismert.
- ?B
- Igaz, ha a megadott fájl mérete ismert.
- ?e
- Fájlvégnél igaz.
- ?f
- Igaz, ha a bemenethez tartozik fájlnév, tehát a
bemenet nem cső.
- ?lX
- Igaz, ha a megadott sor sorszáma ismert.
- ?L
- Igaz, ha az utolsó sor sorszáma ismert.
- ?m
- Igaz, ha egynél több bementi fájl van.
- ?n
- Igaz, ha ez az első propmt az új bemeneti
fájlban.
- ?pX
- Igaz, ha a megadott sor helye ismert a fájlméret
százalékában.
- ?s
- Ugyanaz, mint "?B".
- ?x
- Igaz, ha létezik következő bemeneti fájl.
A speciális karakterektől különböző
karakterek egyszerűen betű szerint kiíródnak a
propmt-ra. A speciális karaktereket értelmezés
nélkül kiírathatjuk egy bevezető fordított
törtvonal segítségével. (Pl. `\?' egy
kérdőjelet ad.)
Néhány példa:
?f%f:Standard input.
megjeleníti a fájlnevet ha az ismert, különben a
"Standard input" stringet.
?f%f .?ltLine %lt:?pt%pt\%:?btByte %bt:-...
Ez a prompt kiírja a fájlnevet ha az ismert, majd a
sorszámot (ha ismert). Végül a százalékban
vett pozíciót is kiírja, ha az
meghatározható. Ha nem, a bájt offset-et írja ki,
ha tudja. Ha ez sem megadható, akkor egy `-'-t ír ki.
Figyeljük meg, hogy minden kérdőjelnek van egy
megfelelő kettőspontja, és hogy íródik ki a
százalékjel a `%pt' után.
?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x..%t
Kiírja a fájlnevet, ha ez az első prompt a fájlon
belül. Ezt egy "file N of N" üzenet követi, ha
egynél több bemeneti fájl van. Ezután, ha
elérjük a fájl végét, az "(END)"
string, és a következő fájl neve
írődik ki (ha olyan létezik). Végül a
követő szóközöket levágja.
Ez az alapértelmezett prompt. Hivatkozásul itt megadjuk a
másik két prompt (`-m' és `-M') alapértelmezett
értékét is. Az olvashatóság
kedvéért mindegyiket két sorra törtük
szét.
?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x.:
?pB%pB\%:byte %bB?s/%s...%t
?f%f .?n?m(file %i of %m) ..?ltline %lt?L/%L. :byte %bB?s/%s. .
?e(END) ?x- Next\: %x.:?pB%pB\%..%t
Továbbá az `=' parancs által adott alapértelmezett
üzenet:
?f%f .?m(file %i of %m) .?ltline %lt?L/%L. .
byte %bB?s/%s. ?e(END) :?pB%pB\%..%t
A promp kifejtési lehetőségeket más célra is
használja a
less: ha a `LESSEDIT' környezeti
változó definiált, ezt használja, mint a `v'
parancskor végrehajtandó utasítást. A `LESSEDIT'
string hasonlóan kerül kifejtésre, mint a promt stringek.
Az alapértelmezett érték:
%E ?lm+%lm. %f
Figyeljük meg, hogy ennek kifejtése: a
szövegszerkesztő neve, majd egy `+' után a
sorszám, végül a fájl neve. Ha a
szövegszerkesztő nem fogadja el a `+sorszám'
formát, vagy egyéb okból kíván más
meghívást, a LESSEDIT értéke
értelemszerűen megváltoztatható.
BIZTONSÁG (SECURITY)¶
Amikor a `LESSSECURE' környezeti változó
értéke 1-re van beállítva, a
less
"biztonsági módban" fut. Ez azt jelenti, hogy a
következő lehetőségek nem
használhatóak:
- !
- a burok (shell) parancs
- |
- a csövezés parancsa
- :e
- a vizsgáló parancs
- v
- a szerkesztő parancs
- s -o
- log fájlok
- -k
- a `lesskey' fájlok használata
- -t
- a `tags' fájlok használata
-
- fájlnévbeli metakarakterek (pl. `*')
-
- fájlnévkiegészítés (TAB, ^L)
A
less úgy is lefordítható, hogy
állandóan biztonsági módban legyen.
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK¶
Környezeti változók definiálhatók a rendszer
környezetében a szokásos módon, de a
lesskey (1) fájlon keresztül is.
- COLUMNS
- A képernyő oszlopainak számát adja meg. A TERM
tartalmát felülbírálja. (De ha olyan
rendszeren használjuk, mely támogatja a (TIOCGWINSZ vagy a
WIOCGETD használatát, az ablakozó rendszer
ötlete a képmérettel kapcsolatban
elsőbbséget élvez a LINES és COLUMNS
értékei felett.)
- EDITOR
- A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő
neve.
- HOME
- A felhasználó home-könyvtárának neve.
(A Unix rendszereken ez a lesskey fájl
megtalálásához kell.)
- INIT
- A felhasználó init-könyvtárának neve.
(Az OS/2 rendszerben ez a lesskey fájl
megtalálásához kell.)
- LANG
- A karakterkészletet meghatározó nyelv.
- LC_CTYPE
- A karakterkészletet meghatározó nyelv.
- LESS
- A less -nek automatikusan átadandó
opciók.
- LESSBINFMT
- A nem nyomtatható és nem vezérlőkarakterek
kijelzésének módját határozza meg.
- LESSCHARDEF
- Karakterkészletet definiál.
- LESSCHARSET
- Előre definiált karakterkészletet választ
ki.
- LESSCLOSE
- A bemeneti utófeldogozót hívó parancssor.
- LESSEDIT
- Szövegszerkesztőt hívó parancs a `v'
parancshoz. Lásd a proptokról szóló
részt.
- LESSKEY
- Az alapértelmezett lesskey fájl neve.
- LESSOPEN
- A bemeneti előfeldogozót hívó parancssor.
- LESSSECURE
- Biztonságos üzemmódban futtatja a less -t, ha
értéke 1. Lásd fentebb.
- LINES
- A képernyő sorainak számát adja meg. A TERM
tartalmát felülbírálja.
- PATH
- A felhasználó keresési útvonala. (A lesskey
fájl megtalálásához használja MS-DOS
és OS/2 alatt.)
- SHELL
- A `!' parancshoz és a fájlnevek kifejtéséhez
használandó burok.
- TERM
- A terminál típusa, melyen a less futása
kezdődik.
- VISUAL
- A `v' parancshoz használandó szövegszerkesztő
neve.
LÁSD MÉG¶
lesskey(1)
FIGYELMEZTETÉSEK¶
Az `=' parancs és a promptok (hacsak nem használtuk a `-P'
opciót) a képernyő tetején levő sor
számát adják, de a fájlon belüli
százalékban mért pozíció a
képernyő aljára vonatkozik.
Ha az `:e' paranccsal egynél több fájlt nevezünk
meg, és az egyik fájlt korábban már
néztük, az új fájlok váratlan sorrendben
kerülhetnek a listába.
Néhány régi (ún. "magic cookie")
terminálon a keresés utáni kiemelés hibás
kijelzéshez vezethet. Ilyen terminálokon a kiemelés
alapértelmezés szerint tiltva van.
Néhány esetben, ha a keresés utáni kiemelés
engedélyezett és a keresési minta `^'-jellel
kezdődik, az egyező stringnél hosszabb rész is
kiemelésre kerülhet.
Néhány rendszeren a
setlocale azt igényli, hogy a
0-31 tartománybeli karakterek vezérlőkarakterként,
és nem bináris karakterként kerüljenek
értelmezésre. Ez azt eredményezheti, hogy a
less
néhány bináris fájlt rendesnek vesz. Ezen
probléma kikerülhető, ha a `LESSCHARSET'
értékét `ascii'-ra, vagy az épp megfelelő
értékre állítjuk.
MÁSOLÁSI JOGOK¶
Copyright (c) 1984,1985,1989,1994,1995,1996 Mark Nudelman
Megjegyzéseket a következő címre
kérjük: markn@3do.com
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>