NÉV¶
less - a `more'-hoz hasonló megjelenítő
ÁTTEKINTÉS¶
less -?
less -V
less [-[+]aBcCdeEfgGiImMnNqQrsSuUVwX]
[-b bufs] [-h lines] [-j line] [-k keyfile]
[-{oO} logfile] [-p pattern] [-P prompt] [-t
tag]
[-T tagsfile] [-x tab] [-y lines] [-[z]
lines]
[+[+]cmd] [--] [filename]...
LEÍRÁS¶
A
less program hasonlít a
more -ra, de visszafele való
mozgást is engedélyez a fájlban, nemcsak előremenőt.
Továbbá a
less számára nem szükséges a
teljes bemeneti fájl beolvasása az induláshoz, így nagy
szüvegfájloknál gyorsabban indul, mint a
szövegszerkesztők, azaz mint pl. a
vi. A
less a
`termcap'-ot (illetve néhány rendszeren a `terminfo'-t)
használja így sokféle terminálon képes futni.
Még `hardcopy' terminálokra is van korlátozott
támogatás. (Ilyen terminálokon az oldal tetejére
szánt sorokat egy `caret' jel vezeti be.)
A parancsok a
more és a
vi parancsain alapulnak. A
parancsokat egy decimális szám (továbbiakban `N') előzheti
meg, melyet a parancsok argumentumként használhatnak.
PARANCSOK¶
A további leírásokban `^X' `Control-X'-et jelent, `ESC' az
`Escape' billentyűt (pl. `ESC-v' először az `Escape' gomb, majd
a `v' megnyomását jelenti.)
- h vagy H
- Segítség (help): a parancsok
összefoglalását jelenti. Ha más parancsneveket
elfelejtenénk, célszerű erre emlékezni.
- SPACE vagy ^V vagy f vagy ^F
- Ha N adott, akkor ennyi sorral előregörget,
különben egy képernyőnyivel. (Lásd a `-z'
opciót lentebb.) Amennyiben N nagyobb mint a képernyő
mérete, csak a görgetés végeredményét jelzi.
Figyelem: néhány rendszer a ^V-t speciális karakternek
veszi.
- z
- Ugyanaz, mint `SPACE', de ha N is adott, ez lesz az új
képernyőméret.
- ESC-SPACE
- Ugyanaz, mint `SPACE', de teljes képernyőnyit
görget, még akkor is, ha közben eléri a fájl
végét.
- RETURN vagy ^N vagy e vagy ^E vagy j vagy ^J
- Előregörget 1 (vagy N) sort. Az összes N
sort megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a
képméret.
- d vagy ^D
- Fél képernyővel (vagy N sorral) görget
előre. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a
későbbi `d' és `u' parancsokhoz.
- b vagy ^B vagy ESC-v
- Visszafele görget egy oldallal (vagy N sorral).
Lásd a `-z' opciót. Amennyiben N nagyobb mint a
képernyő mérete, csak a görgetés
végeredményét jelzi.
- w
- Ugyanaz, mint `ESC-v', de ha N adott, ez lesz az új
képernyőméret.
- y vagy ^Y vagy ^P vagy k vagy ^K
- Visszafele görget 1 (vagy N) sort. Az összes N
sort megjeleníti, még akkor is, ha ez nagyobb, mint a
képméret. Figyelem: néhány rendszer a ^Y-t
speciális karakterként kezeli.
- u vagy ^U
- Fél képernyővel (vagy N sorral) görget
visszafele. Ha N adott, ez lesz az alapértelmezés a
későbbi `d' és `u' parancsokhoz.
- ESC-[
- Vízszintesen balra görget 8 (illetve N)
karaktert. Akkor működik a legjobban, ha a `-S'
(sorlevágás) opciót is használjuk.
- ESC-]
- Vízszintesen jobbra görget 8 (illetve N)
karaktert. Akkor működik a legjobban, ha a `-S'
(sorlevágás) opciót is használjuk.
- r vagy ^R vagy ^L
- Újrarajzolja a képernyőt.
- R
- Újrarajzolja a képernyőt, és eldob
minden pufferelt bemenetet. Hasznos, ha a fájl nézés
közben változik.
- F
- Előregörget, és megpróbál
továbbolvasni, még fájlvég esetén is.
Szokásosan ezt a parancsot a fájl végén
használjuk. Ez lehetőséget ad arra, hogy egy olyan
fájl végét tartsuk megfigyelés alatt, amely a
nézés közben nő. (Viselkedése hasonlít a
`tail -f' parancshoz.)
- g vagy < vagy ESC-<
- A fájl első (illetve N-edik) sorára
lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N nagy.)
- G vagy > vagy ESC->
- A fájl utolsó (illetve N-edik) sorára
lép. (Figyelem: lassú lehet, ha N nagy vagy ha N nem adott, de a
szabványos bemenetről, és nem fájlból olvas a
program.)
- p vagy %
- A fájl elejétől számítva a
fájl N százaléknyi részére lép. N-nek 0
és 100 között kell lennie.
- {
- Amennyiben egy nyitó kapcsos zárójel van az
éppen legfelsőként megjelenített sorban, a `{' parancs
a megfelelő záró `}'-jelhez visz. A megfelelő
záró jel az alsó sorban fog látszani. Ha a felső
sorban több `{' is van, az N számmal adhatjuk meg,
hányadiknak keressük a párját.
- }
- Amennyiben egy záró kapcsos zárójel van
az éppen legalsóként megjelenített sorban, a `}'
parancs a megfelelő nyitó `{'-jelhez visz. A megfelelő
nyitó jel a felső sorban fog látszani. Ha az alsó
sorban több `}' is van, az N számmal adhatjuk meg,
hányadiknak keressük a párját.
- (
- Ugyanaz, mint `{', de a sima zárójelre
vonatkozik.
- )
- Ugyanaz, mint `}', de a sima zárójelre
vonatkozik.
- [
- Ugyanaz, mint `{', de a szögletes zárójelre
vonatkozik.
- ]
- Ugyanaz, mint `}', de a szögletes zárójelre
vonatkozik.
- ESC-^F
- Ezt a parancsot két karakter kell kövesse,
melyeket zárójelpároknak vesz, és a felső sorban
található ``nyitó'' (sorrendben az első megadott)
karakterhez kikeresi a ``záró'' párját, a `{'-hez
hasonlóan. Pl. "ESC ^F < >" a felső sorbeli
`<' jelhez tartozó `>' jelet keresi meg.
- ESC-^B
- Az "ESC-^F" fordított párja: a
záró (második) karakterhez tartozó nyitó
párhoz görget vissza.
- m
- Egy kisbetűs karaktert beütve utána,
megjelöli az aktuális helyzetet azzal a betűvel.
- '
- (Aposztróf.) Egy kisbetűs karaktert beütve
utána, az ezzel a betűvel megjelölt helyzetbe tér
vissza. Egy újabb aposztróf hatására visszatér
arra a pontra, ahonnét az utolsó "nagy" mozgásra
utaló parancs ki lett adva. Egy ezt követő `^' illetve `$'
jel hatására pedig a fájl elejére illetve
végére ugrik. A jelzéseket új fájl
vizsgálatakor is megőrzi, így ez a parancs bemeneti
fájlok közti váltásra is alkalmas.
- ^X^X
- Ugyanaz, mint az aposztróf.
- /minta
- Előrefele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort.
(Ha N is adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos
kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a
második kijelzett sortól indul. (Lásd még a `-a'
és `-j' opciókat.)
Néhány karakternek speciális jelentése van, ha a `minta'
elején szerepel; a keresés típusát
módosítják, és nem magát a karaktert
jelentik:
- ^N vagy !
- Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a
mintához.
- ^E vagy *
- Több fájlban is keres, azaz ha a keresés
eléri az aktuális fájl végét illeszkedés
találat nélkül, a keresés a parancssorban adott
következő fájlban folytatódik.
- ^F vagy @
- A keresést a parancssorban adott első fájl
első sorától kezdi, az aktuálisan kijelzett
soroktól és a `-a' és `-j' opcióktól
függetlenül.
- ^K
- A mintához illeszkedő szövegeket kiemeli az
aktuális képernyőn, de nem lép az első
egyezésre.
- ^R
- Nem értelmezi a szabályos kifejezések
metakaraktereit, azaz egyszerű szöveg szerinti keresést
végez.
- ?minta
- Hátrafele megkeresi a `minta'-t tartalmazó sort.
(Ha N is adott, az N. ilyet keresi meg.) A `minta' egy szabályos
kifejezés, ahogy azt az ed használja. A keresés a
legfelső kijelzett sor fölötti sortól indul.
A `/'-hez hasonlóan itt is néhány karakternek speciális
jelentése van, ha a `minta' elején szerepel:
- ^N vagy !
- Azokat a sorokat keresi, amelyek nem illeszkednek a
mintához.
- ^E vagy *
- Több fájlban is keres, azaz ha a keresés
eléri az aktuális fájl elejét illeszkedés
találat nélkül, a keresés a parancssorban adott
megelőző fájlban folytatódik.
- ^F vagy @
- Az parancssorban utolsóként megadott fájl
utolsó sorától kezdve keres visszafelé,
függetlenül a kijelzéstől és a `-a' illetve `-j'
opcióktól.
- ^K
- Ugyanaz, mint az előre keresésnél.
- ^R
- Ugyanaz, mint az előre keresésnél.
- ESC-/minta
- Ugyanaz, mint "/*".
- ESC-?minta
- Ugyanaz, mint "?*".
- n
- Az előző keresés ismétlése. (N
megadása esetén az N. megfelelő sor keresése.) Ha az
előző keresést a ^N-nel módosítottuk, akkor a
mintához nem illeszkedő sorokat keresi. Ha az
előző keresést a ^E-vel módosítottuk, akkor a
keresés a következő (előző) fájlban
folyatódhat. Ha az előző keresést a ^R-rel
módosítottuk, akkor a keresés egyszerű szöveges
keresés marad. Az előző keresésbeli ^F és ^K-nak
nincs hatása.
- N
- Az előző keresés ismétlése
fordított irányban.
- ESC-n
- Az előző keresés ismétlése a
fájlhatárok átlépésének
engedélyezésével. Ugyanaz, mintha az előző
keresést a *-gal módosítottuk volna.
- ESC-N
- Ugyanaz, mint "ESC-n", csak fordított
irányban.
- ESC-u
- A keresés során vett kiemeléseket
megszünteti. Amennyiben ez már korábban
megtörtént ezzel a paranccsal, visszakapcsolja a kiemelést.
Minden keresési parancs visszakapcsolja a kiemelést. (A
kiemelés a `-G' opcióval szintén kikapcsolható, ekkor
sosem kapunk kiemelést.)
- :e [fájlnév]
- Új fájl vizsgálata. Ha a
``fájlnév'' hiányzik, a parancssorból vett
aktuális fájlt vizsgálja újra. (Lásd a `:n'
és `:p' parancsokat lejjebb.) A százalékjel (%) a
fájlnévben az aktuális fájl nevével
helyettesítődik, a `#'-jel pedig az előzőleg
vizsgált fájl nevét jelenti. Két egymást
követő `%'-jel egyetlen `%'-jelet jelent, hogy
százalékjelet tartalmazó fájlnevek is megadhatók
legyenek. Hasonlóan `##' egyetlen `#'-jellel
helyettezítődik.
A megadott fájlnév a parancssori fájlnévlistába
beillesztésre kerül, így a későbbi `:n' és `:p'
parancsok ezt is elérik. Amennyiben a fájlnév több
fájlt ad meg, mindegyik neve beillesztésre kerül, és a
vizsgálat az elsővel folytatódik.
- ^X^V vagy E
- Ugyanaz, mint :e. Figyelem: néhány rendszeren a
^V-nek speciális jelentése van. Ilyen rendszereken ^V nem
használható.
- :n
- A következő fájl vizsgálatára
ugrik. (N megadása esetén az N. következőre.)
- :p
- Az előző fájl vizsgálatára ugrik.
(N megadása esetén az N. előzőre.)
- :x
- A parancssorban megadott első (illetve N.) fájl
vizsgálatával folytatja.
- = vagy ^G vagy :f
- A nézett fájlról ad némi
információt, azaz kiírja a nevét, a sorszámot,
és az alsó sor bájt offszetjét. Ha lehetséges,
kiírja a fájl hosszát, a fájl sorainak
számát, és az utolsó sor előtti
fájlrész nagyságát a teljes mérethez
viszonyítva százalékokban.
- -
- A parancsori opciók (lásd lejjebb)
valamelyikének jelét ez után írva, azon opció
beállítását változtatja meg, és egy
üzenetet ad az új beállításokról.
Ha egy opciónak argumentuma is van (pl. `-b' és `-h' esetén
numerikus, vagy `-P' és `-t' esetén string), az opció
betűje után beírható. Ha nincs új érték
megadva, az aktuális beállítás íródik ki,
és változás nem tórténik.
- -+
- A parancsori opciók (lásd lejjebb)
valamelyikének jelét ez után írva, azon opció
értékét az alapértelmezettre állítja vissza,
és erről üzenetet küld. (A "-+ X"
parancs ugyanazt csinálja, mint a parancssori "-+
X".) Nem működik string-értékű
opciókra.
- --
- A parancsori opciók (lásd lejjebb)
valamelyikének jelét ez után írva, azon opció
értékét az alapértelmezett
"ellentétére" állítja vissza, és
erről üzenetet küld. (A "-- X" parancs
ugyanazt csinálja, mint a parancssori "- X".) Nem
működik numerikus vagy string-értékű
opciókra.
- _
- (Aláhúzásel.) A parancsori opciók
(lásd lejjebb) valamelyikének jelét ez után írva,
üzenetet küld az opció pillanatnyi
beállításáról. Az opció
beállítása nem változik.
- +cmd
- A `cmd' parancs ezután minden új fájl
megvizsgálásakor végrehajtódik. Pl. `+G' azt
eredményezi, hogy a less minden fájlt a végén
kezd kijelezni, és nem az elején.
- V
- A futó less verziószámát
adja.
- q vagy Q vagy :q vagy :Q vagy ZZ
- Kilép a less programból.
A következő 4 opció érvényessége az aktuális
installációtól függ.
- v
- Egy szövegszerkesztőt hív meg az
aktuálisan nézett fájl szerkesztésére. A
szövegszerkesztőt a ``VISUAL'' környezeti
változóból veszi, vagy ha az nincs, akkor az ``EDITOR''
nevűből, illetve ha ez sincs, az alapértelmezett ``vi''-t
használja. Lásd még a ``LESSEDIT'' leírását
a ``PROMPTS'' fejezet alatt.
- ! burok-parancs
- Meghív egy burkot (shell), hogy a burok-parancsot
lefuttassa. A fájlnevekben levő százalékjel (%) az
aktuális fájl nevével lesz helyettesítve, a `#' jel
pedig az előzőekben vizsgált fájl nevével.
"!!" megismétli az előző burok-parancsot.
"!" parancs nélkül egy burokhívást
eredményez. Unix rendszereken a burokhívást a ``SHELL''
környezeti változó alapján végzi, illetve annak
hiánya esetén az ``sh''-t hívja meg. MS-DOS és OS/2
rendszerekben a burok a szokásos parncsfeldolgozó.
- | <m> burok-parancs
- Itt <m> tetszőleges jelölő karaktert
jelent. A bemeneti fájl az aktuális képernyő
tetején látható és az ``<m>'' által
meghatározott sorok közti részét a burok-parancshoz
csövezi. <m> lehet `^' vagy `$' is, amik rendre a fájl
elejét illetve végét jelentik. Ha <m>
értéke `.' vagy újsorjel, az aktuális
képernyőt csövezi.
- s fájlnév
- A bemenetet egy fájlba menti. Ez csak akkor
működik, ha a bemenet egy cső, nem pedig rendes
fájl.
OPCIÓK¶
Az alábbiakban a parancssori opciók leírása következik.
Legtöbbjük a
less futása közben is
átállítható a "-" paranccsal.
A ``LESS'' környezeti változó értékei is
opcióként kerülnek feldolgozásra, azaz pl. ha nem akarjuk
mindig beírni, hogy "less -opciók ..." minden egyes
less híváskor, tehetjük a következőket:
csh
esetén:
setenv LESS "-opciók"
vagy
sh esetén:
LESS="-opciók"; export LESS
A környezeti változó a parancssor előtt kerül
feldolgozásra, így a parancssori opciók
felülbírálhatják a ``LESS'' értékét. Ha egy
opció megjelenik a ``LESS'' tartalmában, vissza lehet
állítani az alapértékét a "-+" parancssori
opcióval.
A string argumentumú opciók (pl. `-P') esetén egy dollárjel
($) használható a string végének
jelölésére.
- -?
- Ez az opció egy összegzést ír ki a
less által elfogadott parancsokról. (Ugyanaz, mint a `h'
parancs.) Amennyiben a használt burok értelmezi a
kérdőjelet, szükséges lehet idézni a
következő módon: "-\?".
- -a
- A keresést az utolsó kijelzett sor
utántól indítja. Alapértelmezés szerint ugyanis a
keresés a második kijelzett sortól indul, illetve az
utolsó találatot jelzett sortól (lásd `-j'
opció).
- -bn
- A pufferek számát adja meg, amiket a less
az egyes fájlokhoz használ. A pufferek 1K méretűek,
és alapértelmezés szerint 10 puffert foglal le
fájlonként, kivéve ha a fájl egy csőből
jön. (Lásd `-B' opció.)
- -B
- Alapértelmezés szerint a csőből
olvasott adatok olvasása esetén a pufferek lefoglalása
automatikusan, igény szerint történik. Sok adat
csőből olvasása esetén ez nagy
memőriafoglalást eredményez. A `-B' opció kikapcsolja
ezt az automatikus foglalást, és csak a `-b'-vel
meghatározott számú puffert fog használni a program.
Figyelem: `-B' hibás kijelzést eredményezhet, mert csak az
aktuálisan vizsgált fájlrész marad a
memóriában, a régebbi adatok elvesznek. (Tehát nem
érdemes használni, ha visszalapozást is akarunk egy
cső kimenetében.)
- -c
- A teljes képernyő újrarajzolásokat
felülről lefele végzi. Alapértlemzés szerint
ugyanis az újrarajzolások alulról történő
görgetéssel történnek.
- -C
- Ugyanaz, mint `-c', de az újrarajzolás előtt
törlés is történik.
- -d
- Ez az opció elnyomja azokat a hibaüzeneteket,
amelyek buta terminálokon keletkeznek azzal kapcsolatban, hogy
bizonyos funkciók nem érhetők el a terminálon. (Pl.
képernyőtörlés, visszafele görgetés.)
Viselkedésbeli változást tehát nem okoz, csak a
hibaüzeneteket mellőzi.
- -Dxszín
- (Csak MS-DOS esetén.) A kijelzett szöveg
színét állítja be. x egyetlen karakter, mely a
színezendő szöveg típusát jelenti:
`n'=normál szöveg, `s'=`standout', `d'=vastag,
`u'=aláhúzott, `k'=villogó. szín egy ponttal
elválasztott számpár, ahol az első szám az
előtér- a második a háttérszínt adja meg.
Egyetlen n szám megadása ugyanaz, mint n.0.
- -e
- Azt eredményezi, hogy a less automatikusan
kilép, ha másodszor éri el a fájl végét.
(Alapértelmezés szerint csak a "q"-val lehet
kilépni.)
- -E
- Azt eredményezi, hogy a less automatikusan
kilép, ha eléri fájl végét.
- -f
- A nem szabályos fájlokat is mindenképpen
megnyitja. (Nem szabályos fájl a könyvtár és az
eszközfájl.) Elnyomja a bináris fájlra utaló
figyelmeztetést is. Alapértelmezés szerint a less
visszautasítja ezen fájlok megnyitását.
- -g
- Alapértelmezetten a less minden stringet
kiemel, mely illeszkedik az utolsó kereséshez. Ez az opció
azt állítja be, hogy csak az utolsó keresési parancs
által megadott egyetlen string lesz kiemelve. Ez egy kicsit
gyorsabbá teszi a less futását.
- -G
- Ez az opció minden kiemelést letilt a
keresésekkor.
- -hn
- A visszagörgetés maximális
sorszámát állítja be. Amennyiben n sornál
többet kellene visszagörgetni, a képernyőt
újrarajzolja. (Ha a terminál nem támogatja a
visszagörgetést, `-h0' beállítás lesz
feltételezve.)
- -i
- Azt eredményezi, hogy a keresés
esetfüggetlen lesz, azaz a nagy- és kisbetűket azonsonak
veszi. Ez az opció hatását veszíti az olyan
mintákra, melyekben nagybetű is van.
- -I
- Ugyanaz, mint `-i', de a mintabeli nagybetűk
esetén is esetfüggetlen marad a keresés.
- -jn
- A képernyő azon sorát adja meg,
ahányadikra a "célsort" pozícionálni kell. A
célsor a keresés, sorszámra ugrás,
fájlszázalékra ugrás vagy bejelölt
pozícióra ugrás eredményeként adódik. A
képernyősort egy szám ( n) adja meg: a felső
sor száma 1, a következőé 2, stb. A szám lehet
negatív is: -1 az alsó látható sort, -2, az e
fölöttit, stb. jelenti.
Amennyiben a `-j' opció használatban van, a keresések a
célsor után kezdődnek. Pl. "-j4" esetén a
célsor a képernyő negyedik sora, és a keresés az
ötödik sortól kezdődik.
- -kfájlnév
- Azt eredményezi, hogy a less megnyitja a
megadott fájlt és lesskey (1) fájlként
értlemezi. A `-k' opció többször is
használható. Amennyiben a LESSKEY környezeti
változó létezik, vagy egy `lesskey' fájl a standard
helyen található (lásd a
BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK fejezetet), ezeket is
lesskey fájlként kasználja.
- -m
- A less -t bőbeszédű (a
more-hoz hasonló) üzemmódra állítja, azaz
a promptnál mindig kijelzi a fájlbeli pozíciót a
fájlméret százalékában. (Alapértelmezés
szerint a prompt csak egy kettőspont.)
- -M
- Ennek hatására a less még a
more-nál is bőbeszédűbb promptot ad.
- -n
- Elhagyja a sorszámokat. Az alapértelmezett
viselkedés (a sorszámok használata) néha nagyon
meglassíthatja a less futását,
különösen nagy bemeneti fájlok esetében. Ezt
küszöböli ki ez az opció. A sorszámok
használata azt jelenti, hogy a sor számát a
bőbeszédű prompt és az `=' parancs megjeleníti,
és a `v' parancs az aktuális sorszámot átadja a
szövegszerkesztőnek. (Lásd még a LESSEDIT-ről
mondottakat lejjebb.)
- -N
- Azt eredményezi, hogy a kijelzéskor minden sor
elején kiíródik a sor száma is.
- -ofájlnév
- Azt eredményezi, hogy a less a bemeentét a
megnevezett fájlba másolja a nézés során. Ez csak
akkor kerül alkalmazásra, ha a bemenet egy csó, nem pedig
rendes fájl. Ha a fájl már létezik, a less
megerősítésre vár a felülírással
kapcsolatban.
- -Ofájlnév
- Ugyanaz, mint `-o', de visszakérdezés
nélkül felülírja az esetleg létező
fájlt.
Ha nem lett `log fájl' megadva, a `-o' és `-O' opció a
less belsejéből is használható log fájl
megadására. Az "s" parancs egyenértékű
a `-o' less -en belüli megadásával.
- -pminta
- A `-p' opció egyenértékű a
+/minta megadásával, azaz megmondja a less -nek,
hogy a minta fájlbeli első
előfordulásánál kezdjen.
- -Pprompt
- Lehetőséget ad a három prompt stílus
testreszabására. Szokásosan ez az opció a LESS
környezeti változóban szerepel, nem pedig minden
parancssori less indításkor. Ezt az opciót a LESS
utolsó opciójaként kell megadni, vagy dollárjellel
kell zárni. A `-Ps' utáni string az alapértelmezett
(rövid) promptot adja meg, a `-Pm' a közepeset, a `-PM' pedig a
hosszút. `-Ph' a segítő képernyő promtját,
`-P=' pedig az `=' parancs által kiírt üzenetet adja meg. A
megadott stringek betűkből és speciális
escape-sorozatokból állhatnak. (Lásd a PROMPTOK fejezetet
lejjebb.)
- -q
- Viszonylag csendes (quiet) működésre
kapcsol: a terminál csengője csendes marad ha a
görgetés túlhaladna a fájl végén vagy
elején. Ha a terminálnak van "látható
csengője" (visual bell), azt használja. Néhány
más hiba (pl. érvénytelen karakter beírása)
esetén továbbra is használja a csengőt.
- -Q
- Teljesen csendes üzemmód: a csengő sohasem
szól.
- -r
- Azt eredményezi, hogy a "nyers" (raw)
vezérlőkarakterek közvetlen kijelzésre kerülnek.
Alapértelemzés szerint a vezérlőkaraktereket a `^'
jellel jelöli, azaz pl. a Control-A (oktális 001)
megjelenítése: "^A". Figyelem: a `-r' használata
esetén a less nem tudja a mindenkori megjelenést teljesen
ellenőrizni, hisz azt a közvetlenül megjelenített
fájlbeli vezérlőkarakterek is befolyásolhatják.
Ezért különféle problémák adódhatnak,
pl. hosszú sorokat rossz helyen törhet el a program.
- -s
- Egymás utáni üres sorokat egyetlen üres
sorrá von össze. Hasznos pl. nroff kimenet
nézésekor.
- -S
- A képernyőszélességnél hosszabb
sorok levágását eredményezi a
"hajtogatás" helyett, azaz a sor hátralevő
része egyszerűen figyelmen kívül lesz hagyva.
(Alapértelmezés szerint a hosszú sorokat hajtogatja, azaz a
maradék részeket a következő sorokban helyezi
el.)
- -ttag
- A `-t' opció, melyet egy `tag' követ, az azt a
`tag'-ot tartalmazó fájlt fogja szerkeszteni. Ennek
működéséhez egy "tags" nevű
fájlnak kell léteznie az aktuális könyvtárban,
melyet előzőleg a ctags (1) paranccsal
építettünnkn fel. Ez az opció a less -en
belülről is használható a - parancs
segítségével egy új fájl
megvizsgálására. A ":t" parancs
egyenértékű a `-t' less -en belüli
megadásával.
- -Ttagsfájl
- A "tagsfájl"-t használja a
"tags" nevű helyett.
- -u
- Azt eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek (carriage
return) és a visszatörlések (backspace) nyomtatható
karakterként kerülnek értelmezésre, azaz a
terminálra lesznek küldve, ha megjelennek a bemenetben.
- -U
- Azt eredményezi, hogy a kocsi vissza jelek, a
tabulátorok és a visszatörlések
vezérlőkarakterekként kerülnek értelmezésre,
azaz a `-r' által meghatározott módon kerülnek
értelmezésre.
Alapértelmezés szerint, amikor is sem `-u' sem `-U' nem adott, az
aláhúzásjelek melletti visszatörlések
speciálisan kerülnek értelmezésre: a terminál
lehetőségeit használva aláhúzott szöveg
jelenik meg. Hasonlóan: két azonos karakter közti
visszatörlés ``felülütött'' szöveget jelent,
amit a terminál vastagon jelenít meg (ha tud). A többi
visszatörlés alapértelmezés szerint törlődik
az előtte levő karakterrel együtt.
Az újsor (newline) utáni kocsivissza-jelek törlődnek, a
többi kocsivissza-jel a `-r'-nek megfelelően kerül
értelmezésre.
Felülütött és aláhúzott szövegekre is
vonatkozik a keresés, ha `-u' vagy `-U' nincs mekapcsolva.
- -V
- Kijelzi a less verziószámát.
- -w
- Azt eredményezi, hogy a fájlvég
kijelzése után üres sorok kerülnek kiírásra
az alapértelmezett `~'-jel helyett.
- -xn
- A tabulátorpozíciókat (tab stops) minden
n. pozícióra helyezi. Alapértelmezés szerinti
érték a 8.
- -X
- Nem engedi a termcap inicializáló és
deinicializáló strinek terminálra küldését.
Ez néha szükséges, ha a deinicializálás vala
szokatlant (pl. képernyőtörlést) csinál.
- -yn
- Megadja az előregörgetés maximális
sorszámát. Ha ennél többet kellene
előregörgetni, inkább újrarajzolja a teljes
képernyőt. A `-c' vagy `-C' opciók használhatók a
képernyő felülről való
újrarajzolására ha szükséges.
Alapértelmezés szerint minden előremozgás
görgetést okoz.
- -[z]n
- Az alapértelmezett görgetett ablakméretet
n sorra állítja be. Az alapértelmezés egy
teljes képernyő. A `z' és `w' parancsok is
használhatók ilyen célból. A `z' elhagyható a
more -ral való kompatbilitás miatt. Amennyiben az
n szám negatív, azt jelzi, hogy az ablakméret
hány sorral legyen kevesebb a képernyő
méreténél. Például ha a képernyő 24
soros, -z-4 a görgetett ablakméretet 20 sorra
állítja be, és ha a képernyő 40 sorosra lesz
átméretezve, a görgetett ablakméret automatikusan 36
sornyi lesz.
- --
- A "--" parancssori argumentum az
opcióargumentumok végét jelzi. Minden ezutáni elem a
parancssorban fáljnévként kerül feldolgozásra.
Hasznos lehet, ha a fájlnév `-' vagy `+' jellel
kezdődik.
- +
- Ha egy parancssori argumentum `+' jellel kezdődik, az
opció hátralevő része less parancsként
kerül végrehajtásra a fájl viszgálata
elején. Például `+G' azt eredményezi, hogy a
less a fájl végét mutatja először, nem az
elejét. Másik példa: `+/xyz' az első olyan sornál
kezdi a vizsgálatot, mely tartalmazza `xyz'-t. Speciális
esetként `+<szám>' úgy működik, mint
`+<szám>g', azaz a megadott számú sorra ugrik.
(Lásd a `g' parancsnál.)
Amennyiben az opció `++'-szal kezdődik, a parancsok minden
vizsgált fájlra vonatkozni fognak, nemcsak az elsőre. A
korábban leírt `+' parancs is használható az összes
fájl bevezető parancsainak beállítására vagy
megváltoztatására.
SORSZERKESZTÉS¶
Amikor a képernyő alján egy parancssort gépelünk (pl.
egy fájlnevet a :e parancshoz, vagy egy mintát a kereséshez),
bizonyos billentyűk a parancssor manipulálására
használható. A legtöbb parancsnak létezik szögletes
zárójelbe ( [ ] ) tett formája is, mely akkor
használható, ha a billentyű nem létezik az adott
billentyűzeten. (Ezek a zárójeles változatok nem
működnek MS-DOS alatt.) Ezen speciális jelek bármelyike
betű szerint bevihető a `^V' vagy `^A' karakterek
használatával. Egy fordított törtvonal (backslash)
beviteléhez két fordított törtvonalat kell egymás
után beírni.
- BALRANYÍL [ ESC-h ]
- Egy hellyel balra viszi a kurzort.
- JOBBRANYÍL [ ESC-l ]
- Egy hellyel jobbra viszi a kurzort.
- ^BALRANYÍL [ ESC-b vagy ESC-BALRANYÍL ]
- (Azaz, CONTROL és BALRANYÍL egyszerre.) Egy
szóval balra viszi a kurzort.
- ^JOBBRANYIL [ ESC-w vagy ESC-JOBBRANYÍL ]
- Egy szóval jobbra viszi a kurzort.
- HOME [ ESC-0 ]
- A sor elejére viszi a kurzort.
- END [ ESC-$ ]
- A sor végére viszi a kurzort.
- VISSZATÖRLÉS (BACKSPACE)
- A kurzortól balra álló karakter
törlése, illetve a parancs törlése, ha a parancssor
üres.
- TÖRLÉS (DELETE) vagy [ ESC-x ]
- A kurzor alatti karakter törlése.
- ^VISSZATÖRLÉS [ ESC-VISSZATÖRLÉS ]
- A kurzortól balra álló szó
törlése.
- ^TÖRLÉS [ ESC-X vagy ESC-TÖRLÉS ]
- A kurzor alatt álló szó
törlése.
- FELFELENYÍL (UPARROW) [ ESC-k ]
- Az előző parancssor visszahozatala.
- LEFELENYÍL (DOWNARROW) [ ESC-j ]
- A következő parancssor visszahozatala.
- TAB
- A kurzortól balra álló részleges
fájlnév kiegészítése. Ha több
illeszkedés is van, az elsőt írja ki, és az
ismételt `TAB'-ok az illeszkedő nevek között
görgetnek ciklikusan.
- BACKTAB [ ESC-TAB ]
- Ugyanaz, mint `TAB', de a másik irányban
görget az illeszkedő fájlnevek között.
- ^L
- A kurzortól balra álló részleges
fájlnév kiegészítése. Ha több
illeszkedés is van, mindet beírja a parancssorba, ha
beleférnek.
- ^U (Unix) vagy ESC (MS-DOS)
- A teljes parancssor törlése, illetve a parancs
semlegesítése, ha a parancssor üres. Amennyiben Unix alatt
az alapértelmezett `^U' sor-irtó (line-kill) karaktert
kicseréltük másra, az a karakter lesz használva.
BILLENTYŰHOZZÁRENDELÉSEK¶
A
lesskey (1) program segítségével saját parancsok
definiálhatók a
less -hez. Ez a program egy `lesskey'
fájlt hoz létre, mely a parancsbillentyűk és a
végrehajtandó akciók közti kapcsolatot határozza meg.
A
lesskey arra is használható, hogy megváltoztassuk a
sorszerkesztő billentyűket és környezeti
változókat állítsunk be.
Ha a `LESSKEY' környezeti változó létezik, a
less azt
fogja a `lesskey' fájl neveként használni. Másképpen
a
less standard helyeken keresi a `lesskey' fájlt: Unix alatt a
"$HOME/.less", MS_DOS alatt a "$HOME/_less" vagy ha ez nem
található, a "_less" fájlt használja, ha ilyen
létezik a `PATH' környezeti változó által
tartalmazott könyvtárak valamelyikében. OS/2 alatt a
less a "$HOME/less.ini"-ben keresi a `lesskey' fájt,
illetve ha ez nem található, az `INIT' tartalmában felsorolt
könyvtárkban keres egy "less.ini" fájlt. Ha ott sem
talált, akkor a `PATH' által megadott könyvtárakban
folytatja a keresést. Lásd még a
lesskey
kézikönyv lapját.
A
less -hez definiálható bemeneti előfeldolgozó
program. Mielőtt a
less megnyit egy fájlt, először
lehetőséget ad a bemeneti előfeldolgozónak a
kijelzendő fájl tartalmának megváltoztatására.
Ilyen előfeldolgozó egyszerűen bármilyen
végrehajtható program (vagy shell szkript) lehet, mely a fájl
tartalmát egy másik fájlba, az ún. helyettesítő
fájlba írja. A helyettesítő fájl tartalma kerül
valójában kijelzésre az eredeti helyett, habár ez a
felhasználó felé úgy látszik, hogy az eredeti
fájlt mutatja a program.
A bemeneti előfeldolgozó egyetlen argumentumot kell fogadjon, az
eredeti fájl nevét, ahogy azt a felhasználó megadta.
Ezután létrehozza a helyettesítő fájt, és ennek
nevét a szabványos kimenetre kell írja. Ha az
előfeldolgozó nem adja meg a helyettesítő fájl
nevét, a
less az eredeti fáljt használja.
A bemeneti előfeldolgozó nem kerül meghívásra a
szabványos bemenet nézésekor.
A bemeneti előfeldolgozó beállítására a `LESSOPEN'
környezeti változó használható, amely az
előfeldolgozó meghívásának parancssorát kell
tartalmazza. Ezen parancssornak tartalmaznia a kell a "%s" stringet,
melyet a
less az eredeti fájlnévvel helyettesít, amikor
az előfeldolgozót meghívja.
Amikor a
less olyan fájlt zár be, amely
megnézéséhez bemeneti előfeldolgozó lett
használva, egy bemeneti utófeldolgozó (postprocessor) is
meghívásra kerül, amely feltehetően néhány
kívánatos takarítási műveletet (mint pl. az
előbbi helyettesítő fájl törlése) végez. Ez
az utófeldolgozó két argumentumot kap: az eredeti és a
helyettesítő fájl nevét.
Utófeldolgozó beállításához a `LESSCLOSE'
környezeti változónak kell értéket adni, mely az
utófeldolgozót meghívó parancssort definiálja. Ez a
parancssor kétszer tartalmazhatja a "%s" stringet, melyek
közül az első az eredeti, a második a
helyettesítő fájl nevével lesz helyettesítve.
Például a legtöbb Unix rendszeren a következő két
szkript megengedi, hogy a fájlokat tömörített
formában tárolhassuk, de a
less közvetlenül
megmutassa őket:
lessopen.sh:
#! /bin/sh
case "$1" in
*.Z) uncompress -c $1 >/tmp/less.$$ 2>/dev/null
if [ -s /tmp/less.$$ ]; then
echo /tmp/less.$$
else
rm -f /tmp/less.$$
fi
;;
esac
lessclose.sh:
#! /bin/sh
rm $2
Ezen szkriptek használatához olyan helyre kell őket tenni, ahol
végrehajthatók, és alkalmazni kell a
LESSOPEN="lessopen.sh %s" illetve
LESSCLOSE="lessclose.sh %s %s"
beállításokat. Ehhez hasonlóan persze bonyolultabb
szkriptek is írhatók pl. más típusú
tömörített fájlok kezelésére.
A bemeneti előfeldolgozót úgy is beállíthatjuk, hogy a
fájl adatait átcsövezze a
less -nek aheleyett, hogy az
adatokat egy helyettesítő fájlba tenné le. Ez
például megóvhat attól, hogy a teljes fájl
kitömörítését megvárjuk, mielőtt a
fájl elejét megláthatnánk. Az ilyen bemeneti
előfeldolgozót bemeneti csőnek nevezzük. A bemeneti
cső a helyettesítő fájl nevének stabndard kimenetre
írása helyett a helyettesítő fájl teljes
tartalmát írja ki a szabványos kimenetére. Ha a bemeneti
csőnem ír egyetlen karaktert sem a szabványos kimenetére,
akkor a
less az eredeti fájlt mutatja meg.
A bemeneti cső használatához a LESSOPEN tartalmának
első karaktere a függőleges vonal (`|'-jel) kell legyen.
Például a legtöbb Unix rendszeren a következő szkript
az előző példához hasonlóan fog működni:
lesspipe.sh:
!# /bin/sh
case "$1" in
*.Z) uncompress -c $1 2>/dev/null
;;
esac
Ezen szkript használatához a szkriptet olyan helyre kell tenni, ahol
végrehajtható és a LESSOPEN="|lesspipe.sh %s"
beállítást kell használni. Bemeneti cső
használata esetén értelemszeűen nem szükséges az
utófeldolgozó használata, hisz nincs helyettesítő
fájl. Ebben az esetben a LESSCLOSE által megadott
utófeldolgozónak "-" lesz átadva, mint a
helyettesítő fájl neve.
NEMZETI KARAKTERKÉSZLETEK¶
A bemeneti fájlok karaktereit három típusra bonthatjuk:
- normális karakterek
- ezek közvetlenül kiírhatók a
képernyőre.
- vezérlő karakterek
- nem jelezhetők ki közvetlenül, de
várhatóan előfordulhatnak normális
szövegfájlokban, mint pl. a visszatörlés vagy a
tabulátor.
- bináris karakterek
- nem jelezhetők ki közvetlenül és nem is
várható, hogy szövegfájlokban előfordulnak.
Egy "karakterkészlet" egyszerűen azt adja meg, mely
karaktereket kell normális-, vezérlő- illetve bináris
karakternek tekinteni. A `LESSCHARSET' környezeti
változóhasználható a karakterkészlet
beállítására. Ennek lehetséges értékei:
- ascii
- Az alapértelmezett karakterkészlet. `BS', `TAB',
`NL', `CR' és a soremelés karakterek a
vezérlőkarakterek, a 127 és 255 közötti
kódúak binárisak, a többi pedig normális.
- latin1
- Az ISO 8859/1 karakterkészletet választja ki. A
`latin1' ugyanaz, mint az `ascii', csak a 161 és 255
közötti kódtartományban is normálisnak veszi a
karaktereket.
- dos
- Az MS-DOS-nak megfelelő karakterkészletet ad
meg.
- koi8-r
- Orosz karakterkészletet ad meg.
- next
- A NeXT számítógépeknek megfelelő
karakterkészletet ad meg.
Különleges esetekben a
less testreszabott
karakterkészlettel is használható. Ebben az esetben a
`LESSCHARDEF' környezeti változót kell használni a
karakterkészlet definíciójához. Ez egy olyan stringet kell
tartalmazzon, melynek minden karaktere egy karaktert reprezentál a
karakterkészletből. A "." jelenti a normális, a
"c" a vezérlő, a "b" a bináris
karaktereket. Ismétlés jelzésére decimális
számokat használhatunk. Például "bccc4b." azt
jelenti, hogy a 0 kódú karakter bináris, az 1, 2 és 3
kódúak vezérlő-, a 4, 5, 6 és 7 kódúak
bináris-, a 8-as pedig normális karakter. Az utolsó karatker
látal megadott típus érvényes a további
karakterkódokra is, azaz példánkban a 9-től 255-ig
eső karakterek is normálisként lesznek kezelve. (Ez a
példa természetesen nem feltétlenül egy valódi
karakterkészletet reprezentál.)
A következő táblázat azon `LESSCHARDEF' értékeket
jeleníti meg, melyek a `LESSCHARSET' lehetséges értékeinek
felelnek meg.
ascii 8bcccbcc18b95.b
latin1 8bcccbcc18b95.33b.
dos 8bcccbcc12bc5b95.b.
koi8-r 8bcccbcc18b95.b128.
next 8bcccbcc18b95.bb125.bb
Ha sem a LESSCHARSET, sem a LESSCHARDEF nem rendelkezik értékkel, de a
rendszer biztosítja a
setlocale interfészt, a
less a
`setlocale'-t használja a karakterkészlet
megállapítására. (A setlocale-t a LANG vagy az LC_TYPE
környezeti változó érétkén keresztül
vezérelhetjük.)
A vezérlő- és a bináris karaktereket kiemelve (inverz
állapotban) jelzi ki a
less. Minden ilyen karaktert lehetőleg
a `^'-jelöléssel (caret notation) jelenít meg a program, ha
tud, azaz pl. `^A' jelenti `control-A'-t. Ezt a jelölést akkor
használja, ha a 0100 bit invertálása nyomtatható karaktert
eredményez. Másképp a karakter hexadecimálisan, `<'
és '>' zárójelek közt jelenik meg.
Ez a formátum megváltoztatható a `LESSBINFMT' környezeti
változóval. A `LESSBINFMT' egy `*' jellel és egy kijelzési
jellemzőt jelentő karkaterrel kezdődhet: "*k" a
villogó, "*d" a vastag, "*u" az aláhúzott,
"*s" a kiemelt, és "*n" a normális. Ha a
LESSBINFMT nem `*'-gal kezdődik, normál kijelzést tételez
fel. A LESSBINFMT maradék része egy string, mely egy `printf'
stílusú escape-sorozatot tartalmazhat, azaz egy `%' jelet, melyet x,
X, o, d stb. követ. Például ha a LESSBINFMT értéke
"*u[%x]", a bináris karakterek aláhúzva,
hezadecimálisan, szögletes zárójelben jelenenk meg. Ha a
LESSBINFMT nem létezik, az alapértelmezett megadás
"*d<%X>".
PROMPT-OK¶
A `-P' opció megengedi a propmt testreszabását. Az ezen
opción keresztül megadott string fogja az eredeti prompt stringet
helyettesíteni. Ezen stringen belül néhány karakternek
speciális jelentése lesz. A prompt működése
viszonylag bonyolult, hogy eléggé rugalmas lehessen, de a
felhasználónak nem kell a részleteket megértenie a
személyre szabott propmt stringek
összeállításához.
A
%<karakter> kombináció a karakter
értékétől függően lesz kifejtve. A
használható karakterek:
- %bX
- Az aktuális bemeneti fájl bájt
offset-jével lesz helyettesítve. A `b'-t egy karakter
követheti (fent ez X), amely azt a sort adja meg, amelynek az
offset-jéről van szó. Ha ez a karakter `t', a felső
sor offset-je, ha 'm', a középső soré, ha `b', az
alsó soré, ha `B', akkor az alsó sort követő
soré, ha `j', akkor a "célsoré" kerül
kijelzésre. (A célsorral kapcsolatban lásd a `-j'
opciót.)
- %B
- Az aktuális bemeneti fájl mérete.
- %E
- A szövegszerkesztő nevét jelenti. (A VISUAL
vagy az EDITOR környezeti változó alapján. Lásd a
LESSEDIT-nél mondottakat fent.)
- %f
- Az aktuális bemeneti fájl neve.
- %i
- Az aktuális bemeneti fájl indexe a bemeneti
fájlok listájában.
- %lX
- A bemeneti fájlon belüli sorszámot jelenti.
A használandó sort a X karakter adja meg a `%b'-hez
hasonlóan.
- %L
- A bemeneti fájl utolsó sorának
sorszáma.
- %m
- A bemeneti fájlok száma.
- %pX
- Az aktuális bemeneti fájlon belüli
pozíció a fájlméret százalékában. A
használandó sort a X karakter adja meg a `%b'-hez
hasonlóan.
- %s
- Ugyanaz, mint %B.
- %t
- A bevezető szóközök elhagyása.
Általában a string végén használják, de
akárhol megjelenhet.
- %x
- A bemeneti fájlok listájának
következő fájlneve.
Ha egy tag ismeretlen (pl. ha a bemenet egy cső, akkor nem adható meg
a méret), kérdőjel jelenik meg a megfelelő helyen.
A prompt string formátuma bizonyos feltételektől
függően megváltoztatható. Egy kérdőjel és
egy azt követő karakter "IF"-hez hasonlóan
működik: a következő karaktertől függően
egy feltételt értékel ki. Ha a feltétel igaz, minden
ezutáni karakter a következő kettőspontig a propmt
része lesz. Ha a feltétel hamis, ezek a karakterek figyelmen
kívül lesznek hagyva. A kérdőjel és a kettőspont
közti vessző jelentése "ELSE" (különben);
az ezt követő karakterek a következő kettőspontig a
feltétel hamissága esetén kerülnek be a promptba. A
feltételkarakterek (a kérdőjel után) az alábbiak
lehetnek:
- ?a
- Igaz, ha már történt
karakterbeillesztés a promptba az eddigiekben.
- ?bX
- Igaz, ha a megadott sor bájt offset-je ismert.
- ?B
- Igaz, ha a megadott fájl mérete ismert.
- ?e
- Fájlvégnél igaz.
- ?f
- Igaz, ha a bemenethez tartozik fájlnév,
tehát a bemenet nem cső.
- ?lX
- Igaz, ha a megadott sor sorszáma ismert.
- ?L
- Igaz, ha az utolsó sor sorszáma ismert.
- ?m
- Igaz, ha egynél több bementi fájl van.
- ?n
- Igaz, ha ez az első propmt az új bemeneti
fájlban.
- ?pX
- Igaz, ha a megadott sor helye ismert a fájlméret
százalékában.
- ?s
- Ugyanaz, mint "?B".
- ?x
- Igaz, ha létezik következő bemeneti
fájl.
A speciális karakterektől különböző karakterek
egyszerűen betű szerint kiíródnak a propmt-ra. A
speciális karaktereket értelmezés nélkül
kiírathatjuk egy bevezető fordított törtvonal
segítségével. (Pl. `\?' egy kérdőjelet ad.)
Néhány példa:
?f%f:Standard input.
megjeleníti a fájlnevet ha az ismert, különben a
"Standard input" stringet.
?f%f .?ltLine %lt:?pt%pt\%:?btByte %bt:-...
Ez a prompt kiírja a fájlnevet ha az ismert, majd a sorszámot (ha
ismert). Végül a százalékban vett pozíciót is
kiírja, ha az meghatározható. Ha nem, a bájt offset-et
írja ki, ha tudja. Ha ez sem megadható, akkor egy `-'-t ír ki.
Figyeljük meg, hogy minden kérdőjelnek van egy megfelelő
kettőspontja, és hogy íródik ki a százalékjel a
`%pt' után.
?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x..%t
Kiírja a fájlnevet, ha ez az első prompt a fájlon
belül. Ezt egy "file N of N" üzenet követi, ha
egynél több bemeneti fájl van. Ezután, ha
elérjük a fájl végét, az "(END)" string,
és a következő fájl neve írődik ki (ha olyan
létezik). Végül a követő szóközöket
levágja.
Ez az alapértelmezett prompt. Hivatkozásul itt megadjuk a másik
két prompt (`-m' és `-M') alapértelmezett
értékét is. Az olvashatóság kedvéért
mindegyiket két sorra törtük szét.
?n?f%f .?m(file %i of %m) ..?e(END) ?x- Next\: %x.:
?pB%pB\%:byte %bB?s/%s...%t
?f%f .?n?m(file %i of %m) ..?ltline %lt?L/%L. :byte %bB?s/%s. .
?e(END) ?x- Next\: %x.:?pB%pB\%..%t
Továbbá az `=' parancs által adott alapértelmezett
üzenet:
?f%f .?m(file %i of %m) .?ltline %lt?L/%L. .
byte %bB?s/%s. ?e(END) :?pB%pB\%..%t
A promp kifejtési lehetőségeket más célra is
használja a
less: ha a `LESSEDIT' környezeti
változó definiált, ezt használja, mint a `v' parancskor
végrehajtandó utasítást. A `LESSEDIT' string
hasonlóan kerül kifejtésre, mint a promt stringek. Az
alapértelmezett érték:
%E ?lm+%lm. %f
Figyeljük meg, hogy ennek kifejtése: a szövegszerkesztő
neve, majd egy `+' után a sorszám, végül a fájl neve.
Ha a szövegszerkesztő nem fogadja el a `+sorszám' formát,
vagy egyéb okból kíván más meghívást, a
LESSEDIT értéke értelemszerűen megváltoztatható.
BIZTONSÁG (SECURITY)¶
Amikor a `LESSSECURE' környezeti változó értéke 1-re
van beállítva, a
less "biztonsági módban"
fut. Ez azt jelenti, hogy a következő lehetőségek nem
használhatóak:
- !
- a burok (shell) parancs
- |
- a csövezés parancsa
- :e
- a vizsgáló parancs
- v
- a szerkesztő parancs
- s -o
- log fájlok
- -k
- a `lesskey' fájlok használata
- -t
- a `tags' fájlok használata
-
- fájlnévbeli metakarakterek (pl. `*')
-
- fájlnévkiegészítés (TAB, ^L)
A
less úgy is lefordítható, hogy állandóan
biztonsági módban legyen.
KÖRNYEZETI VÁLTOZÓK¶
Környezeti változók definiálhatók a rendszer
környezetében a szokásos módon, de a
lesskey (1)
fájlon keresztül is.
- COLUMNS
- A képernyő oszlopainak számát adja meg.
A TERM tartalmát felülbírálja. (De ha olyan rendszeren
használjuk, mely támogatja a (TIOCGWINSZ vagy a WIOCGETD
használatát, az ablakozó rendszer ötlete a
képmérettel kapcsolatban elsőbbséget élvez a
LINES és COLUMNS értékei felett.)
- EDITOR
- A `v' parancshoz használandó
szövegszerkesztő neve.
- HOME
- A felhasználó home-könyvtárának
neve. (A Unix rendszereken ez a lesskey fájl
megtalálásához kell.)
- INIT
- A felhasználó init-könyvtárának
neve. (Az OS/2 rendszerben ez a lesskey fájl
megtalálásához kell.)
- LANG
- A karakterkészletet meghatározó nyelv.
- LC_CTYPE
- A karakterkészletet meghatározó nyelv.
- LESS
- A less -nek automatikusan átadandó
opciók.
- LESSBINFMT
- A nem nyomtatható és nem
vezérlőkarakterek kijelzésének módját
határozza meg.
- LESSCHARDEF
- Karakterkészletet definiál.
- LESSCHARSET
- Előre definiált karakterkészletet
választ ki.
- LESSCLOSE
- A bemeneti utófeldogozót hívó
parancssor.
- LESSEDIT
- Szövegszerkesztőt hívó parancs a `v'
parancshoz. Lásd a proptokról szóló részt.
- LESSKEY
- Az alapértelmezett lesskey fájl neve.
- LESSOPEN
- A bemeneti előfeldogozót hívó
parancssor.
- LESSSECURE
- Biztonságos üzemmódban futtatja a
less -t, ha értéke 1. Lásd fentebb.
- LINES
- A képernyő sorainak számát adja meg. A
TERM tartalmát felülbírálja.
- PATH
- A felhasználó keresési útvonala. (A
lesskey fájl megtalálásához használja MS-DOS
és OS/2 alatt.)
- SHELL
- A `!' parancshoz és a fájlnevek
kifejtéséhez használandó burok.
- TERM
- A terminál típusa, melyen a less
futása kezdődik.
- VISUAL
- A `v' parancshoz használandó
szövegszerkesztő neve.
LÁSD MÉG¶
lesskey(1)
FIGYELMEZTETÉSEK¶
Az `=' parancs és a promptok (hacsak nem használtuk a `-P'
opciót) a képernyő tetején levő sor számát
adják, de a fájlon belüli százalékban mért
pozíció a képernyő aljára vonatkozik.
Ha az `:e' paranccsal egynél több fájlt nevezünk meg,
és az egyik fájlt korábban már néztük, az
új fájlok váratlan sorrendben kerülhetnek a listába.
Néhány régi (ún. "magic cookie") terminálon a
keresés utáni kiemelés hibás kijelzéshez vezethet.
Ilyen terminálokon a kiemelés alapértelmezés szerint
tiltva van.
Néhány esetben, ha a keresés utáni kiemelés
engedélyezett és a keresési minta `^'-jellel kezdődik, az
egyező stringnél hosszabb rész is kiemelésre
kerülhet.
Néhány rendszeren a
setlocale azt igényli, hogy a 0-31
tartománybeli karakterek vezérlőkarakterként, és nem
bináris karakterként kerüljenek értelmezésre. Ez azt
eredményezheti, hogy a
less néhány bináris
fájlt rendesnek vesz. Ezen probléma kikerülhető, ha a
`LESSCHARSET' értékét `ascii'-ra, vagy az épp
megfelelő értékre állítjuk.
MÁSOLÁSI JOGOK¶
Copyright (c) 1984,1985,1989,1994,1995,1996 Mark Nudelman
Megjegyzéseket a következő címre kérjük:
markn@3do.com
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>