NÉV¶
ls, dir, vdir - könyvtárak tartalmának listázása
ÁTTEKINTÉS¶
ls [
OPCIÓ]... [
NÉV]...
LEÍRÁS¶
Ez a dokumentáció a továbbiakban nincs karbantartva és
pontatlan vagy hiányos lehet. A Texinfo dokumentáció a hiteles
forrás.
Ez a kézikönyv lap az
ls GNU változatát
dokumentálja.
dir és
vdir az
ls változatai
más alapértelmezett kimeneti formátummal. Ezek a programok a
megadott fájlokat és könyvtárakat listázzák. A
könyvtárak tartalma ABC szerint lesz rendezve. Az
ls
alapértelmezés szerint oszlopokba rendezett listát ad,
függőleges rendezéssel ha a kimenet egy terminál. Más
esetben soronként egy nevet ír ki. A
dir és a
vdir alapértelmezés szerint hosszú formátumú
listát adnak.
OPCIÓK¶
- -a, --all
- Minden könyvtárbeli fájlt listáz,
beleértve a `.'-tal kezdődő nevűeket is.
- -b, --escape
- A fájlnevekben előforduló nemgrafikus
karaktereket \xxx formában jeleníti meg, ahol xxx helyén
állhat betű vagy oktális szám. Ez a jelölés
a nemgrafikus karakterek C-beli jelölösövel egyezik
meg.
- -c, --time=ctime, --time=status
- A könyvtár tartalmát a fájlok
státuszának megváltoztatási ideje szerint rendezi a
módosítási idő helyett. Hosszú
listázási forma esetén a státusz
megváltoztatásának idejét írja ki a
módosítási idő helyett.
- -d, --directory
- A könyvtárakat a többi fájlhoz
hasonlóan listázza ahelyett, hogy a tartalmukat
listázná.
- -f
- Nem rendezi a könytárak tartalmát, hanem a
lemezen való tárolási sorrendjükben jeleníti meg.
Ugyanaz, mint -a és -U megengedése és
-l, -s, és -t kikapcsolása.
- --full-time
- Az időket teljes formában jeleníti meg a
szokásos rövidítési szokások szerint.
- -g
- Nincs funkciója, csak a Unix kompatibilitás miatt
szerepel.
- -i, --inode
- A fájlnevek mellett bal oldalon megjeleníti a
fájl indexének számát.
- -k, --kilobytes
- A fájlméreteket (ha egyátalán
listázásra kerülnek) kilobájtban adja meg.
Felülbírálja a POSIXLY_CORRECT környezeti
változó hatását.
- -l, --format=long, --format=verbose
- A fájlnevek mellett megadja a fájl
típusát, engedélyeit a kemény kötések (hard
link) számát, a tulajdonos- és a csoportnevet, a
méretet bájtokban és az időbélyeget, azaz a
módosítási időt, hacsak nem más időt
választottunk egy másik opcióval. Hat hónapnál
régebbi, vagy a jelenleginél több mint egy órával
későbbi idővel rendelkező fájlok esetén az
időbélyeg az évet tartalmazza a napon belüli
időpont helyett.
- -m, --format=commas
- A fájlneveket sorfolytonosan, vesszőkkel
elválasztva listázza.
- -n, --numeric-uid-gid
- Az UID és GID értékeket numerikusan
listázza a nevek helyett.
- -p
- A fájlnevekhez egy típusát jelző
karaktert fűz. (A könyvtárak nev után /-jelet.)
- -q, --hide-control-chars
- A nemgrafikus karakterek helyett kérdőjeleket
ír a fájlnevekbe.
- -r, --reverse
- A rendezést megfordítja.
- -s, --size
- A fájlok méretét is kijelzi.
Alapértelmezés szerint ez 1 kilobájtos egységekben
értendő, hacsak nem a értéket adtunk a POSIXLY_CORRECT
környezeti változónak. Ekkor 512 bájtos blokkok
számítanak egységnek.
- -t, --sort=time
- A könyvtár tartalmát az időbélyeg
szerint rendezi; az újabb fájlok kerülnek
előbbre.
- -u, --time=atime, --time=access, --time=use
- A könyvtár tartalmát a fájlok
utolsó elérési ideje szerint rendezi a
módosítási idő helyett. Hosszú
listázási forma esetén az utolsó elérés
ideje kerül kiírásra a módosítási idő
helyett.
- -x, --format=across, --format=horizontal
- Oszlopokba rendezetten dolgozik, vízszintes
irányban rendez.
- -A, --almost-all
- A `.' és `..' könyvtárakon kívül
minden fájlt listáz.
- -B, --ignore-backups
- Nem listázza a `~'-re végződő
fájlokat, hacsak nem a parancssorban adottak.
- -C, --format=vertical
- Oszlopokba rendezetten dolgozik, függőleges
irányban rendez.
- -F, --classify
- A fájlnevekhez egy, a fájl típusát
jelző karaktert fűz. Szabályos végrehajtható
fájl esetén ez egy `*'-jel, könyvtár esetén `/',
szimbolikus kötés esetén `@', FIFO esetén `|',
socketek esetén `=', más esetekben semmi.
- -G, --no-group
- Elhagyja a csoportra vonatkozó információk
kijelzését hosszú listázáskor.
- -L, --dereference
- A szimbolikus kötések által mutatott
fájlokat listázza a kötés listázása
helyett.
- -N, --literal
- A fájlneveket pontosan adja vissza. (Ellentéte -b
-nek.)
- -Q, --quote-name
- A fájlneveket idézőjelek közé
teszi és a nemgrafikus karaktereket a C nyelvnek megfelelően
írja ki.
- -R, --recursive
- Minden könyvtár tartalmát rekurzívan
listázza.
- -S, --sort=size
- A könyvtár tartalmát fájlméret
szerint rendezi; a nagyobb fájlok kerülnek előre.
- -U, --sort=none
- Nem rendezi a könyvtár tartalmát, hanem a
lemezen való tárolás sorrendjében listázza
őket. Ezt az opciót azért nem -f -nek nevezik, mert
a Unix ls -f opció szintén megengedi a -a
-t és nem engedi -l, -s, és -t. Az eredeti
Unix -f -je haszontalannak és azon csúnya dolgok
csoportjába tartozónak tűnik, melyek olyan dolgokat
kapcsolnak össze egy opcióban, melyeknek nincs közük
egymáshoz. Mivel -U nem csinálja ezt, ezért más
nevet kapott kompatibilitási okokból.
- -X, --sort=extension
- A könyvtárat a fájlok kiterjesztése
alapján rendezi. (Kiterjesztés = az utolsó `.' utáni
része a fájlnévnek.) A kiterjesztés nélküli
fájlokat előre teszi.
- -1, --format=single-column
- Soronként egy fájlt listáz.
- -w, --width cols
- A képernyőt cols
oszlopszélességűnek tételezi fel. Az
alapértelmezett értéket a terminál
meghajtóprogramjából próbálja venni, ha nem
sikerül, akkor a COLUMNS környezeti változó
értékét használja, ha ez sincs beállítva,
akkor 80-nak veszi.
- -T, --tabsize cols
- A tabulátorjeleket cols
oszlopszélességűnek tételezi fel.
Alapértelmezés: 8.
- -I, --ignore pattern
- Nem listázza a pattern mintának
megfelelő fájlokat, hacsak nem adottak a parancssorban.
- --color, --colour, --color=yes, --colour=yes
- Fájltípustól függően színezi
a fájlok nevét. Lásd az A KIMENET
SZÍNEZÉSE fejezetet lentebb.
- --color=tty, --colour=tty
- Ugyanaz, mint --color de csak ha a szabványos
kimenet egy terminál. Nagyon hasznos shell szkriptekben és
`alias' parancsoknál, különösen ha a kedvenc
tördelőd (pager) nem támogatja a színvezérlő
kódokat.
- --color=no, --colour=no
- Kikapcsolja a színezést. Ez az
alapértelmezett. Előző színező opció
kikapcsolására szolgál.
- --help
- Használati útmutatót ír a
szabványos kimenetre, majd kilép.
- --version
- A program verziójáról ír ki
információt a szabványos kimenetre, majd kilép.
A KIMENET SZÍNEZÉSE¶
A
--color opció használatakor az
ls jelen változata
a kiírt fájlneveket kiszínezi a fájl típusának
megfelelően. Alapértelmezés szerint ez a színezés
csak a típustól függ, és a használt kódok
megfelelnek az ISO 6429 (ANSI) szabványnak.
Az alapértelmezett színezést felülbírálhatjuk a
LS_COLORS (vagy
LS_COLOURS) környezeti
változóval. Ezen változó tartalmának formátuma
emlékeztet a
termcap(5) fájlformátumra: kettősponttal
elválaszott kifejezések listája, ahol a kifejezések
"xx=string" formátumúak. Itt "xx" egy
kétkarakteres változónév, melyeket a következő
táblázat tartalmaz alapértelmezett értékükkel
együtt.
no 0 Normális (nem fájlnév) szöveg
fi 0 Szabályos fájl
di 32 Könyvtár
ln 36 Szimbolikus kötés
pi 31 Cső (Named pipe, FIFO)
so 33 Socket
bd 44;37 Blokkos egység (Block device)
cd 44;37 Karakteres egység (Character device)
ex 35 Végrehajtható fájl
mi (none) hiányzó fájl (fi alapértelmezettje)
or (none) Árva szimbolikus kötés (ln alapértelmezettje)
lc \e[ Bal kód
rc m Jobb kód
ec (none) Vég kód (lc+no+rc -t helyettesíti)
Csak azokat a változókat kell csatolni, melyek eltérnek az
alapértelmezettől.
A fájlnevek kiterjesztésük alapján is
színezhetőek. Ez az LS_COLORS változóban
állíthatjuk be "*ext=string" formában.
Például ISO 6429 kódokat használva a "*.c=34"
taggal a C forrásfájlokat kékkel jeleníthetjük meg.
Ez tehát minden .c-re végződő fájlt kékre (34-es
kód) színez.
A vezérlőkarakterek C-stílusban (\-escaped jelöléssel)
vagy
stty -szerűen (a ^-jelöléssel) is
írhatók. A C-stílusban \e az Escape-t, \_ normális
szóközt, \? a törlést jelenti. Továbbá a \
escpace-karakter használható a \, ^, : és =
alapértelmezett értelmezésének
felülbírálására.
Mindegyik fájl az alábbi formában íródik ki:
"<lc> <color code> <rc> <fájlnév>
<ec>". Amennyiben <ec> nem definiált, akkor az
"<lc> <no> <rc>" sorozat helyettesíti. Ezt
általában kényelmesebb használni, de kevésbé
általános. A bal- jobb- és végkódok olyan módon
állnak rendelkezésre, hogy ne kelljen újr és újra
azonos ismétlődő részeket begépelni
különleges terminálok esetén. Általában nem is
kell őket megváltoztatni, csak akkor, ha a terminál nem
használja az ISO 6429 színsorozatokat.
Ha a terminál az ISO 6429 színkódokat használja, a
típuskódok összeállíthatók (az
lc,
rc, és
ec kódok kivételével)
pontosvesszőkkel elválasztoyy numerikus parancsokból. A
leggyakoribb parancsoka:
0 alapértelmezett szín visszaállítása
1 világosabb szín
4 aláhúzott szöveg
5 villogó szöveg
30 fekete előtér
31 vörös előtér
32 zöld előtér
33 sárga (vagy barna) előtér
34 kék előtér
35 bíbor előtér
36 világoskék (cyan) előtér
37 fehér (vagy szürke) előtér
40 fekete háttér
41 vörös háttér
42 zöld háttér
43 sárga (vagy barna) háttér
44 kék háttér
45 bíbor háttér
46 világoskék (cyan) háttér
47 fehér (vagy szürke) háttér
Nem minden parancs működik minden rendszeren és kijelző
eszközön.
Néhány terminálprogram nem értlemezi az alapértelmezett
végkódot tökéletesen. Ha minden szöveg szines lesz
egy könyvtárlistázás után, próbáld meg
kicserélni a
no és
fi kódokat 0-ról a
saját standard elő- és háttérszíneidre.
HIBÁK¶
BSD rendszereken a
-s opció a pontos értékek felét
adja azokra a fájlokra, melyek NFS-en keresztül HP-UX
rendszerről vannak beépítve (mount-olva). HP-UX rendszereken a
pontos értékek kétszeresét adja az NFS-en keresztül
beépített BSD rendszerekről. Ez a HP-UX hiányossága
miatt van, amely a HP-UX saját
ls programját is
befolyásolja.
Ha volna egyetlen standard az angol nyelvre, nem lenne szükség
redundáns betűzés támogatására. (color, colour)
MAGYAR FORDÍTÁS¶
Horváth András <horvatha@rs1.szif.hu>